Közepes cseresznyetermés várható idén köszönhetően annak, hogy a tavaszi fagyok csak mérsékelt károkat okoztak e faj esetében, mivel a cseresznyeültetvények jelentős része a fagykároktól kevésbé érintett térségekben helyezkedik el.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) tájékoztatása szerint országos szinten a terméskilátások vegyesek, térségtől és fajtától függően jelentősek a különbségek. Nagyobb kieséssel csak a korai fajtáknál kellett számolni, a július elejéig kapható kései fajták termése meghaladja a közepes szintet. A teljes mennyiség 6–8 ezer tonna lehet az idén, a jobb évjáratokban a 10–12 ezer tonnát is elérte, de tavaly csak 2–3 ezer tonna volt a fagykárok miatt.
Az érés időszakában idén az aszály okoz gondokat, és ez nemcsak a mennyiséget, hanem a minőséget is befolyásolja. Az öntözetlen ültetvényekben kisebb méretű a cseresznye, így csak nyomott áron értékesíthető, ám számos helyen a júniusi csapadék miatt kirepedt a gyümölcs. A tapasztalatok alapján biztos árualap csak az öntözött, fagytól védett, jéghálós, rovarvédővel ellátott, esővédő fóliával takart ültetvényektől várható.
Magyarországon a legfontosabb termőterület Pest vármegye, de Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Zala is jelentős. A betakarítás május 20. körül kezdődött, de június elején indult be igazán.
A vásárlók jellemzően a nagy méretű, fényes, sötétpiros cseresznyét keresik, de a kínálatban számos magyar nemesítésű fajta is található. A fajtainnováció folyamatos, azonban a fogyasztói elvárások mellett a kereskedelmi, a termesztéstechnológiai és az időjárási szempontokat is figyelembe kell venni. A termelés fejlesztésével csökkenhetne a 2–3 ezer tonnás, főképp Törökországból érkező behozatal, de gondot okoz a munkaerőigény is, mert a cseresznye nem utóérő, egyszerre érik, és csak kézzel lehet betakarítani.
(NAK)
Fotók: Canva