Magyarország az uniós forrásokból 1,5 milliárd eurót fordíthat majd a villamosenergia-hálózatok fejlesztésére és további energiatároló-beruházások megvalósítására.
A Klímapolitikai Intézet elemzésében kiemeli, hogy a fejlesztési forrás főként a Helyreállítási és Ellenálló képességi Eszköz – REPowerEU (RRF) – alapból érkezik, amelynek a magyarországi szakmai programját az Orbán-kormány készítette, és küldte el Brüsszelbe 2021 májusában, az Európai Bizottság pedig 2022. november 30-án javasolta a magyar terv jóváhagyását. Ez végül az EU jogállamisági fenntartása miatt nem történt meg. A Tisza-kormány tehát nagy vonalakban az elődje által kidolgozott programot fogja végrehajtani az 1,5 milliárd eurós támogatásért cserébe.
A magyar villamosenergia-rendszer legnagyobb rendszerüzemeltetési kihívásai az időjárásfüggő megújuló áramtermelés robbanásszerű növekedéséből eredeztethetők: a dél körüli túltermelés miatti kényszerexport és az egyre növekvő negatív vagy közel negatív áras periódusok kezelése, a Paksi Atomerőmű naperőművi túltermelése, a Duna magas vízhőmérséklete, az egyelőre alacsony felszabályozási teljesítmény, illetve ezekkel összefüggésben a gyorsan növekvő, de egyelőre így is elégtelen áramtárolási kapacitások.
A rendszerüzemeltetési kihívások kezelésének legfontosabb eszköze az áramtárolási kapacitásunk növelése. A nap- és szélerőműveink egyenetlen termelése, a kényszerexport, a negatív árak és a Paks leterhelése miatti veszteségek is orvosolhatók lennének, ha áramtúltermeléskor a felesleget el tudnánk tárolni, hiány esetén pedig ezt a tárolóból elő tudnánk varázsolni. Kezdjük tehát a végén: reálisan mekkora tárolókapacitásra lenne szükség 2030-ig, hogy a rendszer stabilabb legyen?
A teljes megújuló áramtermelés 2025-re 38%-át tette ki a teljes magyar villamosenergia-termelésnek. Ezzel jelentősen, 63%-kal túlteljesítettük a Nemzeti Energia és Klímaterv (NEKT) 2025-ös 23,9%-os célszámát. Ez elsősorban a 2018-as 340 MW-ról mára 8500 MW-ra növekvő napelemes termelésnek (PV) köszönhető, ami több mint 25-szörös gyarapodásnak felel meg. Ennek tudható be, hogy az átlagosan 32%-os áramimportunk 2025-re 20% közelébe csökkent.
A beépített kapacitás 2030-ra kitűzött célszáma eredetileg 6500 MW PV volt, de mivel ezt már 2024-re elértük, az újonnan meghatározott célérték 12000 MW. Időközben a hazai akkumulátoros energiatároló kapacitás is gyors növekedésnek indult: a 2024 végi 35,3 MW-ról 2026 elejére 217,4 MW-ra nőtt, ami 1,5 év alatt 6,2-szeres bővülést jelent. A publikáció teljes terjedelmében a Klímapolitikai Intézet weboldalán olvasható.
Fotók: Canva