Tombol a hőség és az aszály, mégis nő a klímaszkepticizmus
A bőrünkön érezzük a hőhullámok és az aszályok hatásait, de míg a tudományos konszenzus az emberi tevékenységre vezeti vissza a szélsőségek szaporodását, a társadalom hozzáállása egész mást mutat. Egy németországi vizsgálat szerint ugyanis növekszik a klímaszkeptikusok száma.
A Flensburgi Egyetem több mint 3000 fő bevonásával végzett felmérését a napokban mutatták be, amely súlyos társadalmi trendre világított rá, hiszen a közzétett adatok alapján a válaszadók 59 százalékának mindössze egy év alatt nőttek a kétségei a klímaváltozás tényével és következményeivel kapcsolatban. Ez a hirtelen bizalomvesztés a társadalom prioritásaiban is visszaköszön: a klímavédelem fontossága a lakosság számára a korábbi 4. helyről a 9.-re csúszott vissza, ahogy a mindennapi megélhetési gondok, a növekvő energiaárak és a gazdasági bizonytalanság elnyomta a téma súlyát – olvasható a Makronóm cikkében.
A kutatás egyik legfőbb megállapítása, hogy a klímaszkepticizmus mögött nem elsősorban az anyagi helyzet áll. A jelenség gyökerei sokkal inkább az állami és tudományos intézményekbe vetett bizalom gyengülésében, a demokráciával való elégedetlenségben és a politikai identitásban keresendők.
Mivel az emberek a hírek formájában fogyasztott tényeket a saját politikai szűrőjükön keresztül dolgozzák fel, ez az „identitásvédő gondolkodás” könnyen vezet a tudományos eredmények elutasításához és olyan összeesküvés-elméletek elfogadásához, amelyek hamis, de megnyugtató kontrollérzetet nyújtanak. A felmérés arra is rávilágít, hogy a klímaszkepticizmus döntően a fejlett, nyugati társadalmak sajátja.
Ezzel szemben a globális dél országaiban – mint például Indiában vagy Afrikában több helyütt –, ahol a szélsőségek az alapvető ivóvízellátást és a mindennapi túlélést fenyegetik, a klímavédelem nem elvi vagy ideológiai vita tárgya. Ott az emissziócsökkentés és az alkalmazkodás a gazdasági fejlődéssel egyenrangú, túlélési stratégia. Azaz a klímaszkepticizmus ott tapasztalható leginkább, ahol a mindennapok még nem kényszerítik ki az azonnali cselekvést.
A publikáció teljes terjedelmében a Makronóm weboldalán olvasható.
(Makronóm)
Fotó: Canva
