Hősokkok és szárazság – Megoldás lehet az ökogazdálkodás?
A globálisan növekvő népesség miatt a fenntartható élelmiszer-termelés kutatása és fejlesztése a tudományos világ kiemelt jelentőségű területévé vált – mondta az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője Áder János június 29-én megjelent podcastjében, amelyben szóba került az aszályos időszakokhoz való alkalmazkodás is. Drexler Dóra közölte: Magyarországon is az a legfontosabb, hogy minél több itthon megtermelt élelmiszert fogyasszunk, ami ésszerű és egészséges választás is.
Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke ismertette az ökológiai gazdálkodás négy alapelvét: ezek az egészség, az ökológia, a méltányosság és a törődés, melyek a gazdálkodás értékrendjét is tükrözik.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet leginkább a növénytermesztésben tud segíteni a magyar gazdáknak. Drexler Dóra kiemelte: a minősített biotermelők és a fenntartható gazdálkodás iránt érdeklődők számára többféle vetőmagot is biztosítanak, hogy megnézzék, a gazdálkodó saját földjén, az ottani körülmények között hogyan teljesítenek a különféle fajták, fajok, kultúrák, akár öko- vagy extenzív művelési módok keretében.
A közhasznú nonprofit formában működő intézet első kísérletei fajtatesztek voltak, az őszi búza on-farm fajtavizsgálata 2012-ben indult. Emellett új technológiákon is dolgoznak, például azon, hogy miként lehet a szőlőültetvényeken növelni a biológiai diverzitást a sorközökbe történő növénytelepítésekkel, hogyan lehet a talajt megóvni, illetve miként lehet a hősokkal szemben ellenállóbbá tenni a szőlőművelést.
Kutatásaik alapján mára már rengeteg adattal rendelkeznek az amerikai szőlőkabócáról, amely jelenleg az egyik legnagyobb veszély a hazai szőlőkben is. Arról is szó volt, hogy minél több a szerves anyag a talajban, annál több vizet képes megtartani. Ez ökológiai gazdálkodás esetén 10–15 százalékkal több talajvizet jelent a hagyományos termeléshez képest.
Az okleveles növényorvos kifejtette: az ökológiai gazdálkodásban nem használnak szintetikus kémiai növényvédő szereket, rovarirtókat, gyomirtókat, fungicideket, azaz gomba elleni kémiai szintetikus szereket. Helyettük természetes anyagokat, például a neem fa kivonatát alkalmazzák rovarölőként. Leginkább olyan agrotechnikai módszerekkel dolgoznak, amelyek meg is tudják előzni egyes káros hatások megjelenését. Az ökogazdálkodásban kötelező a vetésforgó használata, valamint előírás a teljesen GMO-mentes gazdálkodás is.
Nem először kapcsolódik össze a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány és az ÖMKI munkássága. „A történeti kertek mint a tudás bölcsői” elnevezésű konferencia a Kék Bolygó Alapítvány által szervezett Planet Budapest 2026 fenntarthatósági expón került megrendezésre. A konferencia klímaváltozással kapcsolatos panelbeszélgetésében Drexler Dóra is megszólalt.
Itt szó esett arról is, hogy egy kert kialakításakor, újratervezésekor milyen növényeket ültessünk. Ha az ökológia is szempont, akkor az őshonos növények kihagyhatatlannak bizonyulnak. Fák, cserjék és évelők várják, hogy valódi életteret biztosíthassanak a kertünkben lakó vagy oda betévedő élőlényeknek: vonzzák a beporzókat, árnyékot adnak, és emellett gyümölcsöt is teremnek. Gyökerükkel pedig mélyre hatolnak, ezzel meggátolják a talajeróziót. Fájukból akár barkácsolhatunk is. De megemlíthetjük a talajtakarást, a gyógyászatot, a takarmányfunkciót, a szélvédelmet vagy akár a humuszképzést is. Akkor „jó” egy növény, ha minél több funkciót ellát ezek közül, ezzel együtt pedig növeli a biodiverzitást a kertünkben.
Áder János, felidézve korábbi beszélgetéseit, elmondta: a vegyszermentes gazdálkodásban termelhető alakor vagy tönkölybúza esetében mintegy 20 százalékkal kevesebb hozamra lehet számítani, mint az intenzív búzatermelésben, ugyanakkor költséghatékonyabban termelhetők ezek a fajták, és drágábban értékesíthetők. Az említett növények nagy előnye, hogy az egyre aszályosabb időszakokat jobban bírják. Drexler Dóra mindehhez hozzátette: az ökogazdálkodásban termelt kukorica vagy búza esetében mindössze tíz százalék a termésveszteség a hagyományos fajtákhoz képest.
A podcast teljes terjedelmében az alábbi videón tekinthető meg:
Fotó: Canva
