Szigorúbb zöld pályára kerülhet a dán mezőgazdaság
A június elején hivatalba lépett új dán kormány minden eddiginél mélyebben alakítaná át az ország mezőgazdaságát.
Az Energiastratégia Intézet publikációja rámutat, hogy a több évtizedre előretekintő reformok célja a klímavédelmi, vízminőségi és biodiverzitási célok összehangolása, ami jelentős földhasználati változásokat, új támogatási rendszert és szigorúbb környezetvédelmi szabályokat hozhat.
A 2026. március 24-ei választásokat követően hosszan elnyúló koalíciós tárgyalások vették kezdetüket Dániában. A 69 napig tartó egyeztetések eredményeként június 3-án alakult meg a Szociáldemokraták, a Szocialista Néppárt, a Szociálliberális Párt és a Mérsékeltek alkotta kormánykoalíció.
A „négylevelű lóhere-kormány” néven ismert kabinet a Folketing 179 mandátumából 82 képviselői hellyel rendelkezik, amelyhez három észak-atlanti mandátum támogatása is társul, így a kormányzati blokk összesen 85 képviselőre támaszkodhat. Az új kormány programja a korábbi zöld reformokkal való politikai folytonosságot erősíti, és a dán mezőgazdaság további, mélyreható átalakításának folytatását vetíti előre.
A kabinet célja az ágazat kibocsátásának csökkentése mellett a vízminőség javítása, a biodiverzitás helyreállítása, a természeti erőforrások védelme és az állatjóléti szempontok erősítése. A dokumentum alapján a környezet- és természetvédelmi célok egyre nagyobb súlyt kapnak az intenzív termelési szempontokkal szemben, miközben a korábbi, jelentős részben önkéntes intézkedésekre épülő megközelítést fokozatosan felváltja a „szennyező fizet” elvére épülő, erőteljesebb szabályozási rendszer.
E stratégiai irány központi eleme az ún. Zöld Háromoldalú Megállapodás (Grøn Trepart) végrehajtása, amelyet a kormányprogram a teljes ciklus egyik meghatározó feladataként kezel. A publikáció tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva
