A Nemzetközi Űrállomás DESIS szenzorának programozott űrfelvételeit elemzik a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának kutatói a Mezőhegyesi Ménesbirtok munkatársaival közös projektben. Az egyedülálló földmegfigyelési kísérlet kiváló lehetőséget nyújt a termesztett növények megfigyelésére a különböző fejlődési szakaszokban.
Hazánkban elsőként az SZTE kutatói vizsgálják meg azokat a felvételeket, amelyet a Német Légi- és Űrtávérzékelési Központ (DLR-Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt) DESIS nevű hiperspektrális, azaz a felszínborítást vizsgáló képalkotó berendezése készít. Magyarország területéről a DESIS még nem készített felvételt, így a kutatás ebben a tekintetben egyedülálló az országban, derül ki az SZTE sajtóközleményéből.
Az űrfelvételek a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. közel 400 km2-es területéről készülnek, a DESIS szenzora május elsejétől egészen október végéig minden áthaladáskor készít felvételeket. A kapott adatokat az SZTE Természettudományi Kar Alkalmazott Geoinformatikai és Távérzékelési Laboratórium kutatói elemzik. A projekt kiváló lehetőséget kínál a termesztett növények különböző fejlődési szakaszaiban való megfigyelésére.
A mintaterület a napsütéses órák számát tekintve Magyarország egyik legjobb tájegységén található, így a 6 hónapos kutatási időszakban több terrabyte adat feldolgozását végzik el a kutatók geoinformatikai, távérzékelési képfeldolgozó, elemző rendszerek segítségével. A képalkotó technológiának köszönhetően 30×30 méteres térbeli felbontásban lehet elemezni digitális képfeldolgozási módszerekkel a területet. Képenként körülbelül 9 milliárd adat jön létre minden egyes áthaladáskor.
A választott 6 hónapos időszakban, különösen a tavaszi vetésű napraforgó, szója és a legnagyobb területen termesztett hibridkukorica megfigyelésére lesz lehetőség a vetés előtti talajelőkészítéstől kezdve a vetésen át egészen a betakarításig. A projektben a kutatócsoport tagjai elsősorban a talajadottságok, a csapadék, az öntözés, a tápanyag-utánpótlás és a növényzet állapota közötti térbeli összefüggéseket szeretnék elemezni. A kutatócsoport tagjai a magyar szakemberek mellett üzbég és vietnámi doktorandusz hallgatók is.
Különösen izgalmas tudományos és egyben gyakorlati kérdés a klímaváltozással, a száradással kapcsolatos kutatási eredmények és a növényzet spektrális tulajdonságainak térbeli elemzése, valamint ezek összekapcsolása a növényzet vízigényének meghatározásával és a precíziós öntözési rendszerek üzemeltetésével.