Augusztus 20-án hagyományosan tűzijátékokkal ünnepeljük az államalapítást. A koronavírussal terhelt év után ráadásul „Európa legnagyobb tűzijátékát” rendezik Budapesten, azonban ennek kapcsán muszáj beszélni arról is, hogy a látványos parádék környezeti szempontból igen károsnak mondhatók.
Ahogy egy tavalyi, a témával foglalkozó cikkünkből kiderül, a tűzijátékok több szempontból is problémásnak tekinthetők. A legegyértelműbb negatív hatásuk a robbanásokkal és a tűzijáték lényegét jelentő villanásokkal kapcsolatos.
A sokszor az emberénél kifinomultabb hallással rendelkező állatok számára veszélyes és káros a hangzavar. Aki kutyát tart, az jól tudja, hogy négylábú társaink számára a robbanások komoly traumát jelentenek, a kétségbeesett állatok sokszor elmenekülnek otthonról. Még náluk is nagyobb veszélyben vannak a madarak, melyek a hangok hatására elhagyhatják biztonságos éjjeli pihenőhelyeiket, a nappal aktív fajok pedig a sötétben nehezen tájékozódva sokszor esnek áldozatul a ragadozóknak vagy repülnek neki tereptárgyaknak, ezzel nemegyszer súlyos sérüléseket szenvedve.
Kapcsolódó bejegyzések
Miért veszélyesek a tűzijátékok? Mire vigyázzunk, ha mégis használjuk őket?
A tűzijáték ugyan szép, de amellett, hogy balesetveszélyes, egészségkárosító összetevőket tartalmaz, és az élővilágnak is árt.
Ha ez még nem lenne elég, akkor jön az igazi hideg zuhany: egyes kutatások szerint a tűzijátékok robbanásakor keletkező finompor rendkívül káros az egészségre. Összetevői közt nehézfémek és rákkeltő anyagok is vannak szép számmal, bár ma már léteznek olyan rakéták is, melyek alacsonyabb károsanyag-tartalommal bírnak.
Ezzel persze senkinek nem akarjuk elvenni a kedvét az ünnepléstől, de fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy az efféle látványosságnak vannak árnyoldalai is. Ahogy viszont cikkünkben is írtuk, ma már létezik az éjszakai parádénak alternatívája. Az interneten egyre több olyan videót lehet látni, ahol több száz drón mutat be lélegzetelállító mutatványokat az éjszakai égbolt előtt.