A környezeti problémák megoldásában legalább Kárpát-medence-szintű összefogásban kell gondolkoznia hazánknak, amellett, hogy a regionális és kisközösségi cselekvés is folytatódik.

Kerekes György, a Klímapolitikai Intézet igazgatójának tanulmányát úgy kezdi, hogy az ipari forradalom óta tart a környezet és az éghajlat radikális átalakítása, és kívülről szemlélve úgy tűnik, hogy a fejlődést csak a szén-dioxid-kibocsátás tudja fenntartani.

Kerekes azonban azt is hangsúlyozza, hogy aktív cselekvéssel meg lehet állítani a kedvezőtlen folyamatokat, sőt vissza is lehet fordítani ezeket, hogy hosszú távra tervező jó gazdaként csak annyit vegyünk el a természettől, amennyit vissza is tudunk tenni.

A tanulmány szerint a klímaváltozás folyamatát rövidtávon megállítani nem lehet, ezért létfontosságú, hogy a változás sebességét lassítsuk annyira, hogy az ökoszisztéma hosszú távon vissza tudja állítani az egyensúlyt.

A tanulmány, melyet a Magyar Nemzet részletesen bemutat, teljes terjedelmében itt elérhető.

A klímaváltozás kapcsán legtöbbször a nemzetek, vagy szupranacionális szervezetek, illetve az egyének felelősségét hangsúlyozzuk és kevés szó esik például a regionális vagy a kisközösségi szintek fontosságáról. Kerekes szerint,

a kisközösségek meglepően hatékonyan tudnak fellépni közvetlen környezetük érdekében.

A regionális együttműködések pedig azért nagyon fontosak, mert az államhatárok nem esnek egybe a környezeti problémák határaival. A Kárpát-medencei népek közös feladata a minket fenntartó regionális ökoszisztémák védelme.

Forrás: magyarnemzet.hu