A Göttingeni Egyetemet és magyar tudósokat is magába foglaló kutatócsoport különböző szempontok szerint értékelte az agrár-környezetvédelmi intézkedések hatékonyságát.

Az, hogy a mezőgazdasági környezetvédelmi intézkedések mennyire hatékonyak a biológiai sokféleség és a vadméh populációk szempontjából, különböző tényezőktől és az ember nézőpontjától függ. Ezt mutatták ki a németországi Göttingeni Egyetem és a Vácrátóti Ökológiai Kutatóközpont agrárökológusai.

A kutatócsoport megállapította, hogy a különböző intézkedések hatékonyságának értékelésekor – akár a szántóföldön (biogazdálkodás), akár a szántóföld mellett (virágsávok a hagyományos gazdálkodásban) – a biológiai sokféleséggel kapcsolatos előnyöket másképp kell értékelni. A tudósok szerint a környezetvédelmi intézkedések egymáshoz hasonló összehasonlítása könnyen félrevezető lehet.

A kutatók tíz Göttingen melletti mezőgazdasági tájat vizsgáltak, amelyek mindegyike három búzaföldet tartalmazott: egy bioföldet, egy hagyományos földet virágágyásokkal, és egy hagyományos földet virágágyások nélkül. Két éven keresztül mind a harminc szántóföld szélén feljegyezték a vadméhek számát. Az eredmények azt mutatták, hogy az egyes helyszíneken vett minták egyszerű összehasonlítása arra a következtetésre vezethet, hogy a virágágyásokkal ellátott hagyományos szántóföldek sokkal több méhet vonzhatnak, mint a bioföldek, de ez nem a teljes képet mutatja, bonyolultabb részleteket is számításba kell venni.

Forrás (enn.com)