Egyre hűvösebbek a nappalok és az éjszakák, a természet lassan téli álomba szenderül. Amíg nyáron ezernyi rovar repked és mászik nappal és éjszaka is, ilyenkor egyszer csak azt vesszük észre, hogy megszűnik körülöttünk a zümmögés. Vajon mi lesz velük a hideg évszakban, hová tűnnek a rovarok?
Mindenki másképp csinálja
A rovarok többféle stratégiát választanak arra, hogyan éljék túl a hideg évszakot. Vannak, akik a költöző madarakhoz hasonlóan egészen egyszerűen télire melegebb éghajlatra vándorolnak, majd nyárra ismét visszajönnek. A tavasztól őszig hazánkban is megtalálható bogáncslepke például a Szaharától délre eső területek és Európa között vándorolva a rovarvilág leghosszabb útját teszi meg. Oda-vissza akár 12–14 ezer kilométert is repülhet.
Fotó: Canva
Más rovarfajok a téli időszakban úgymond hibernálják magukat, és téli álmot alszanak. Ezt szakszóval diapauzának nevezik. Ezt az állapotot egyébként nem a hideg, hanem a rövidülő nappalok idézik elő. A diapauza lehet obligát vagy valódi diapauza, amikor a nyugalmi állapot létrejötte a külső tényezők alakulásától függetlenül jön létre, és genetikailag meghatározott, valamint lehet fakultatív vagy feltételes diapauza, melyet a külső tényezők közül elsősorban a fotóperiódus vált ki.
Az obligát diapauza általában az egynemzedékes fajoknál fordul elő. Ilyen például a mustárbogár, a kukoricabarkó, a cseresznyelégy. Fakultatív diapauzájuk általában a többnemzedékes fajoknak van, például a burgonyabogárnak, az amerikai fehér szövőlepkének és az almamolynak.
Jó néhány bogár és rovar egy szorbit- és glicerintartalmú anyagot állít elő testében, amely fagyállóként működik. Ennek a módszernek nagymestere Magyarország egyik legfeltűnőbb bogara, a vörös skarlátbogár, amely rendkívül jól tűri a hideget. A mínusz 40 fokot is remekül kibírja, néha az is megesik, hogy egyszerűen odafagy a búvóhelyül szolgáló kéreg alatti fatesthez.
Azonban nem mindenki éli túl a telet. Az ilyen fajok haláluk előtt gondoskodnak a fajfenntartásról, lerakják petéiket, tojásaikat, lárváikat, amelyek tavasszal kikelve folytatják az életet. Ilyenek például hazánkban a levéltetvek, a különböző szúnyogfajok, a tücsök vagy az imádkozó sáska. A darazsak sem élik túl a telet, nekik áttelelő petéik sincsenek. A megtermékenyített királynő marad csupán életben, aki a tavasz beköszöntével létrehozza az új nemzedéket.
Akadnak olyan fajok is, akik sokan szorosan összebújva tartják melegen egymást és magukat. A mézelő méhek is így élik túl a telet. A hangyák és a termeszek is összebújnak a föld alatt, illetve a katicabogarak is csoportokba verődve várják a melegebb évszakot.
Fotó: Canva
Bizonyos fajok száraz, meleg helyet keresnek a téli hideg hónapokra. Ők azok, akikkel – sokszor nem kis bosszúságunkra – a házunkban is találkozhatunk. Ilyenek a kicsit sem szívesen látott csótányok vagy a mindent ellepő poloskák. A nem kívánatos szállóvendégek ellen természetes módszerekkel is felvehetjük a harcot, hogy még véletlenül se kelljen osztoznunk velük télen a kvártélyon.
Hasznos rovarok búvóhelyei a kertben
A csótányon és a poloskán kívül nem kell minden körülöttünk lévő rovar ellen védekeznünk. Számos olyan ízeltlábú lehet a kertünkben, amelynek rendkívül hasznos szerepe van a biológiai növényvédelemben és a beporzásban. Ügyeljünk arra, hogy ezek természetes búvó- és szaporodóhelyét ne romboljuk szét, sőt mesterséges téli szállásokat is készíthetünk számukra. Fából, kőből, cserépből, nádból, levelekből, gallyakból építhetünk olyan búvóhelyeket, amelyek remekül illeszkednek a kerti tájba is.
Fotó: Canva
Katicabogarak
A katicák is mindenevők. Magyarországon 90 fajuk él. A leggyakoribbak kifejlett egyedei és lárvái is nagyon hasznosak, kivéve a lucernát károsító lucernabödét. Pajzs- és levéltetveket, illetve más ízeltlábúakat fogyasztanak. A telet imágóformában, hibernálva vészelik át leginkább fakéreg, fűcsomók vagy avar alatt, de egyes fajok akár emberi építményekben, lakásokban is meghúzhatják magukat. Egyes kutatások alapján a katicák előre tudják, milyen lesz a közelgő tél. Ha mélyen elvermelik magukat, akkor kemény fagyokra lehet számítani, de ha például csak gerendák alá húzódnak be, akkor enyhe tél várható.
A katicák részére egy 10–15 centiméter átmérőjű, 25–40 centiméter hosszú ágba vagy egy kisebb fadobozba 2–9 mm átmérőjű szabálytalanul elhelyezett, befelé kissé lejtő furatokat készítünk. Az esőtől védjük tetővel, majd akasszuk fel egy fára vagy oszlopra, és rögzítsük alul is úgy, hogy a szél ne tudja lengetni!
Fotó: Canva
Futóbogarak vagy futrinkák
Ezeknek a bogaraknak közel 650 alfaja él hazánkban. Nagy részük éjszakai ragadozó. Más rovarokat, rovarlárvákat, bábokat fogyasztanak. A kizárólag növényevő és a kalászos gabonaféléket károsító gabonafutrinkán kívül mind nagyon hasznos rovar. Hatékonyan gyérítik a cseresznyelegyet a talajszinten előforduló fejlődési állapotában, de különböző talajban bábozódó káros rovarokat is szívesen fogyasztanak. A futrinkák nappal föld alatti kis járatokba, talajrepedésekbe, kövek közé vagy lehullott levelek, letört ágak alá bújnak el.
Számukra téli menedék gyanánt például egy kupac rőzsét, vékonyabb-vastagabb ágakból halmozott kis rakást készíthetünk, benne falevelekkel. Ha a kupac nagyon összelapulna, rakjuk újra, legyen kicsit levegősebb, lazább!
Kapcsolódó bejegyzések
Fennmaradhat-e az emberiség egy rovarok nélküli világban?
Kárba veszhet 480 millió év rendkívül fontos munkája? Mi lesz velünk rovarok nélkül?
Közönséges fülbemászó
A fülbemászó éjszakai életmódot folytató, rendkívül hasznos rovar. Elsősorban más ízeltlábúakkal táplálkozik, például levéltetvekkel, petékkel, hernyókkal. A tél folyamán kirágott gyümölcsök belsejében, kéreg alatti repedésekben vagy föld alatti üregekben húzza meg magát.
Ha mi is szeretnénk segíteni ennek a kis ízeltlábúnak átvészelni a telet, a legideálisabb búvóhely egy fejtetőre fordított virágcserép lehet, amelyet fűvel, szénával vagy szalmával lazán kitömünk, majd egy fára akasztjuk a cserepet úgy, hogy a szája ággal, erős gallyal érintkezzen. (Az alábbi képen saját gyártású búvóhely látható.)
Fotó: Canva
Holyvák
Mindenevő bogarak, hazánkban 1200-nál is több fajt észleltek eddig. Ezek az általában igen kis méretű élőlények kifejlett bogár- és lárvaalakban is ragadozók. Levéltetveket, apró rovarokat, atkákat, rovarpetéket fogyasztanak, kis méretük és mozgékonyságuk miatt még a szú apró járataiban is előfordulnak, és még kis egyedsűrűség mellett is megtalálják a prédaállatokat. Legfőképpen a talajon, az avarban, évelő növények tövében vagy kövek alatt találnak menedéket.
Ha magunk készítünk számukra mesterséges búvóhelyet, legjobb, ha földből és kövekből, vegyes évelő növényekkel tarkított sziklakertet építünk.
Fotó: Canva
Zöldfátyolkák
A zöldfátyolkák családjába tartozó rovarok is igen hasznos élőlények. A fajok egy részének a kifejlett egyede és a lárvája is ragadozó, de vannak, akik csak lárvaállapotban húsevők. Éjszakai életmódot folytató rovarok, a kifejlett fátyolkák előnyben részesítik a természetes üregeket, a fakéreg alatti fedett helyeket. Sokszor fűtetlen hétvégi házak padlásán is tömegesen húzzák meg magukat télire.
Számukra belül üreges, redőnyszerű bejárattal rendelkező dobozkákat készíthetünk búvóhely gyanánt.
Kapcsolódó bejegyzések
Eltűnőben a sötétség és ezzel együtt a rovarok is
A fényszennyezés jelentős probléma. Legnagyobb bajban a rovarvilág van. De miért olyan vonzó számukra a fény?
Tőrösdarazsak
Az óriás tőrösdarázs egy igazi biológiai fegyver a cserebogarak ellen. Ezek a rovarok parazitoidok. Peterakásukhoz nagyobb termetű rovarok, elsősorban lemezescsápú bogarak lárváira van szükség. Ahol a pusztuló fában, komposztban, trágyában jelentős mennyiségben megtalálható a cserebogárpajor, a szarvasbogár, a rózsabogár és a ritka orrszarvúbogár lárvája, ott találkozhatunk a tőrösdarazsakkal is. Védett rovar, természetvédelmi értéke 50.000 forint.
A kertünkben található korhadt farönkök kitűnő otthont adnak a fent említett bogarak lárváinak, ezáltal pedig a tőrösdarazsaknak is. A többfunkciós természetvédelmi komposztálókban táplálkozó nagy méretű lárvák is vonzzák őket.
Fotó: Canva
Bár nem a téli hideg elől menekülnek, a nyári időszakban előszeretettel költöznek be a pókok is a használaton kívüli konvektorokba. A szellőzőn keresztül jutnak be, és a gyújtóégőben letelepedve könnyedén el is tömítik. Ez lehet az egyik oka annak, ha nem tudjuk ősszel begyújtani az őrlángot.
Vigyázzunk rájuk!
Ahogyan minden másra, úgy a rovarok életmódjára is jelentősen hat az éghajlatváltozás és az évszakok eltolódása, megváltozása. A melegebb téli időszakok bizonyos rovarpopulációk, illetve akár invazív fajok elterjedését is elősegíthetik, míg más fajok pusztulását okozhatják.
Vigyázzunk hát a hasznos rovarokra télen is, biztosítsunk nekik megfelelő búvóhelyet!
Kiemelt kép: Canva
