Az EU tárgyalói megállapodtak a kibocsátáskereskedelmi rendszer reformjáról, valamint a szociális klímaalap létrehozásáról.
Az uniós tanács tájékoztatása szerint, az uniós kormányokat tömörítő tanács és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes megállapodásra jutottak a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformjáról, valamint arról, hogy szociális klímaalapot (SCF) hoznak létre a Fit for 55, azaz Irány 55 százalék nevű klímacsomag, az unió környezetvédelmi céljainak megvalósítása érdekében.
Az Európai Bizottság 2021. július közepén terjesztette elő az intézkedéscsomagot, amely lehetővé kívánja tenni az Európai Unió számára, hogy nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es szintekhez képest 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentse, valamint hogy 2050-ig elérje a klímasemlegességet.
A kibocsátáskereskedelmi rendszer vasárnap elfogadott reformja, rögzíti a „szennyező fizet” elvet, az ipari kibocsátások további csökkentését és az éghajlatbarát technológiákba való további beruházás felgyorsítását.
Kapcsolódó bejegyzések
Karbonkompenzáció és kibocsátáskereskedelem: két fogalom, ami nagy hatással van az életünkre
Az október 31-én, tehát éppen ma kezdődő COP26, vagyis az ENSZ klímacsúcsának egyik legfontosabb tárgyalási pontja a párizsi klímaegyezményben foglalt 6. fejezet egy olyan nemzetközi, piaci alapú mechanizmusról szól, amely lehetővé teszi a karbonkompenzációkat az aláíró országok között.
A társjogalkotók megállapodtak többek között abban is, hogy a tagállamok ideiglenesen mentesíthetik a szolgáltatókat a kibocsátási egységek csökkentése alól 2030 decemberéig, amennyiben nemzeti szinten olyan szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó adó terheli őket, amelynek szintje megegyezik a kibocsátási egységeknek az új kibocsátáskereskedelmi rendszerben rögzített aukciós árával, vagy magasabb, mint amennyi a kibocsátási egységek aukciós ára. A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó valamennyi nemzeti bevételt az éghajlattal kapcsolatos tevékenységekre kell fordítani.
A megállapodás kiterjeszti továbbá a rendszer hatályát az egyes ipari ágazatokban felhasznált üzemanyagokra is. A kis üzemanyag-beszállítókra vonatkozóan egyszerűsített nyomonkövetési jelentéstételi és ellenőrzési követelmények vonatkoznak majd. Abban az esetben, ha az energiaárak kivételesen magasak lesznek, az új kibocsátáskereskedelmi rendszer kezdetét 2026-ról 2028-ra halasztják.
A tanácsi és az uniós parlamenti tárgyalók megállapodtak abban is, hogy létrehozzák a szociális klímaalapot az energiaszegénység által különösen érintett, kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások és a mikrovállalkozások megsegítésére.
A vasárnap elért jóváhagyást követően a jogszabályokat ez Európai Parlamentnek, majd az Európai Unió Tanácsának is hivatalosan el kell fogadnia. Ezt követő kihirdetésük után lépnek hatályba.
(MTI)