Nem véletlen, hogy a korai juhart platánlevelű juharnak is nevezik, sőt a latin neve, az Acer platanoides is a két fa hasonlóságát mutatja. Akkor mi a különbség?

Rendszertanilag már a rendjük sem stimmel, ugyanis a juharok mind a Sapindales-be (szappanfafélék közé) tartoznak, míg a platán a Proteales-t (próteavirágúakat) erősíti. Mindkét fa könnyen elérheti a harminc méteres magasságot, és rendkívül látványosak is, ezért előszeretettel ültetik őket parkokba. Platánsor (amilyet Alcsútdobozon, Vásárosnamény mellett vagy ’Félegyházán láthattok) és juharos liget nélkül nehezen képzelhetünk el városi parkokat vagy akár kastélyok bevezető útját, kertjeit.

Miben hasonlítanak mégis annyira, hogy a juhar latin nevét a taxonómusok „elplatánosították”? A már említett hasonló magasságon kívül az egyszeri szemlélőt a levelek formája téveszti meg igazán. A platán levele rendkívül hasonlít a kanadai zászlóból mindenki által ismert juhar formájú levélre, így a felszínes megfigyelő azonnal rávághatja, hogy „szirupfa”. Csakhogy a szóban forgó két tulajdonságukon kívül szinte semmiben nem egyeznek.

Legfőképp két rendkívül eltérő részükről tudjuk megállapítani, hogy mely fafajról van szó. Az egyik a törzs: míg a platán kérge „terepszínű”, mert „foltokban” válik le; míg a juharé szürkésbarna, és hosszában futnak rajta a sekélyebb repedések, de utóbbiak csak idősebb korában. A másik különbség a termés: a korai juharé ikerlependék (párosával összenőtt „kacsacsőr”), a platáné pedig szőrös, gömb alakú terméscsoport.

Kapcsolódó bejegyzések

Milyen az ideális erdő?

Amikor elmegyünk kirándulni, erdőt járni, eszünkbe sem jut, hogy szinte esélyünk sincs érintetlen tájakon barangolni. Az ember keze nyoma mindenhol ott van, így az erdeinken is.