Elsősorban a szélsőségessé váló időjárási események, az áradások és a tüzek veszélyeztetik az eddig több tízezer évet átvészelő ősi rajzokat. Az ausztrál szakemberek az IPCC legutóbbi jelentése nyomán rendezett szimpóziumon értékelték a helyzetet, ahol többek között az is kiderült, hogy egyes rajzok máris súlyosan sérültek.
Korábban írtunk már róla, hogy több Indonéziában található barlangrajzot is a megsemmisülés veszélye fenyeget a felmelegedés nyomán szélsőségessé váló időjárástól. A hőmérséklet és a páratartalom gyors változása ugyanis tönkreteszi a mészkőbarlangok falát, amin a festmények találhatók. Némileg hasonló a helyzet Ausztráliában is.
Kapcsolódó bejegyzések
A klímaváltozás tönkreteszi a legősibb barlangrajzokat
Az indonéz Celebesz szigetének déli részén fekvő mészkőbarlangok falán találhatók az emberiség legősibb művészi alkotásai, melyeket egy friss tanulmány szerint megsemmisüléssel fenyeget a klímaváltozás.
Az ausztrál Flinders Egyetem régésze, Daryl Wesley arról számolt be, hogy a 2006-os Monica nevű ciklon, mely a kontinens északi részén pusztított, számtalan fát kidöntött, sokat a sziklaalkotásokra. Már ez is óriási pusztítást végzett, a ciklon utáni tűzvész azonban még nagyobb károkat okozott, hiszen a fák a sziklarajzok mellett égtek el. A ciklon során a homokkő nagy mennyiségű vizet szívott fel, mely a tűz miatt kitágult, sokszor szinte felrobbantva a sziklákat.
Az Ausztráliától Indonéziáig húzódó régióban sziklarajzokat kutató Jillian Huntley szerint a gyorsan változó időjárás tönkreteszi a kőzeteket. Az általa kutatott régióban a sókristályok kártétele a legnagyobb, melyek a szélsőséges időjárási tényezők hatására összehúzódnak, majd újra kitágulnak, melynek hatására összeomlanak a kőzetek.
A szakember arról is beszélt, hogy a jelenlegi pályán maradva az évszázad végére 2,4 fokos lehet a hőmérséklet emelkedés, ez azonban jóval többet, 6 Celsius-fokot jelent a trópusokon. Mint mondta, ha ez bekövetkezne, az abszolút katasztrofális lenne.
Ne 2050-re legyen nettó zéró a kibocsátás, hanem amilyen gyorsan csak lehet!
–tette hozzá Huntley
A konferencia szervezője, Ania Kotarbar régész arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberi közösségek a múltban sokszor alkalmazkodtak a gyors változásokhoz, így érdemes visszatekinteni a meglévő és a történelmi kutatások során újonnan feltárt példákra, amikor a jövőnket tervezzük. (Guardian)
