Míg a 30-as évek elején márciusig gond nélkül lehetett korcsolyázni a befagyott Balaton jegén, ma már annak is örülnénk, ha januárban legalább egy hétvége erejéig megtehetnénk ezt. A 2017-es Balaton-átcsúszás óta nem volt rendes jegesedés a magyar tengeren, az előrejelzések pedig csupán halvány reménnyel kecsegtethetnek minket a jövőre nézve.
Évről évre felmerül telente a sokakat foglalkoztató kérdés, hogy vajon idén lehet-e majd korcsolyázni, fakutyázni, jégvitorlázni vagy egész egyszerűen csak sétálgatni a Balaton befagyott jegén. Erre ugyanis legutóbb igen régen, 2017-ben, majdnem napra pontosan 7 éve volt lehetőségünk. Azóta várja az ország apraja-nagyja, hogy az egykori kemény fagyok ismét beköszöntsenek, és ne kelljen beérnünk a fizetős műjégpályákkal, hanem mehessünk végre ingyen korcsolyázni Közép-Európa legnagyobb tavának stabil és tartós jégpáncéljára. Megpróbáltunk utánajárni annak, mégis mennyi esélyünk lesz minderre az előttünk álló években, évtizedekben.
Régen természetes volt, hogy akár egész télre befagyott a Balaton
Sajnos mára ott tartunk, hogy ritkán tapasztalható természeti különlegességnek számít a Balaton teljes befagyása. Ám szűk 100 éve elképzelhetetlen lett volna például, hogy ennek a témának egy cikket szenteljünk, ugyanis a tél magától értetődő velejárója volt a magyar tengeren való korcsolyázás. Ráadásul sietnie sem kellett senkinek, hogy lejusson a tóra egyet csusszanni, hiszen a meglehetősen vastagnak számító jégpáncél akár hónapokon át is kitartott, így aki korcsolyázni akart, ráérősen tervezhette a programját.
Az 1960-ban kiadott Őszi, téli Balaton című könyv szerint például az 1928/29-es szezonban 90 napon keresztül tartotta magát a 70 centiméter vastagságú jégtakaró, míg 1931/32 telén ennél is hosszabb ideig, 109 napon át rá lehetett menni a befagyott vízre. A fagyás sokszor már decemberben elkezdődött, a zajlás pedig csak február végén indult meg, ám az 1932/33-as téli szezonban egészen március végéig jeges maradt a víztükör, így a korcsolyázás megszállottjai még a tavasz első hónapját is kedvenc téli elfoglaltságuknak szentelhették. A természeti jelenség egyébként egyedülállónak számított az európai nagy tavak között, a Balatonhoz hasonló méretű vizek közül ugyanis se a Genfi-tó, se a Bodeni-tó nem tudott így befagyni jóval nagyobb mélységük miatt.
Kapcsolódó bejegyzések
Te tudod, hogyan fagy be a Balaton?
Tudod, hogyan fagy be a Balaton? És ha azt mondanám, hogy ez nem lassan, hanem hirtelen történik, elhinnéd?
De mégis mitől függ, hogy befagy-e a Balaton?
A Balaton egyrészt – az említett tavakhoz viszonyítva – sekély vizének, azaz 3–4 méteres átlagos vízmélységének köszönheti, hogy egykor olyan könnyen befagyott, és telente olyan hosszú ideig így is tudott maradni.
A teljes befagyáshoz a tartósan mínuszos napi középhőmérséklet, vagyis a huzamosabban kitartó hideg, zimankós idő a legfontosabb tényező, minél kevesebb olyan légköri áramlással, amely a jégszerkezetet befolyásolja – árulta el a Greendexnek Szépszó Gabriella, a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. (korábban Országos Meteorológiai Szolgálat) munkatársa. A szakember hozzáfűzte, hogy a víz befagyása szempontjából fontos a jég felszínére lerakodó hóréteg is, ez ugyanis felülről (a hideg levegő irányából) szigetel, így gátolhatja a jégpáncél megvastagodását.
Papírforma szerint a kedvező feltételek január környékére állhatnak együtt ahhoz, hogy egybefüggő, korcsolyázásra alkalmas jégtakaró képződjön a tó vizén, ám a dolgok jelenlegi alakulása alapján ettől sajnos egyre messzebb kerülünk.
Fotó: Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
Nem csak a globális felmelegedés a hibás
Habár főként az éghajlatváltozás és a globális felmelegedés miatt marad el újabban minden egyes évben a megfelelő vastagságú stabil, korcsolyázható balatoni jég, Szépszó Gabriella rámutatott arra, hogy nem kizárólag ezek a tényezők számítanak a kérdésben. A globális felmelegedéstől függetlenül is lehetnek enyhébb, melegebb telek, így a mostaninál egy kicsit jobb klímahelyzetben sem vehetnénk készpénznek, hogy minden télen csúszkálhatunk a Balaton jegén.
A szakember azt is megosztotta, hogy az utóbbi időben decemberben általában enyhébb szokott lenni az időjárás, míg januárban és februárban a mai napig találkozhatunk komolyabb mínuszokkal, tehát az elmúlt évtizedek téli átlaghőmérsékletének fokozatos emelkedése ellenére is érezhetően megfigyelhető az évek időjárása közötti természetes változékonyság. De az kétségtelen, hogy a 2000-es évek óta jóval ritkábban fordult elő, hogy a Balaton teljesen és huzamos időre befagyott, azaz igazán kemény volt a tél – árulta el Szépszó Gabriella.
Fotó: Fortepan / Mészáros Zoltán
Milyen vastag jégre lenne szükség?
Azt azért szinte minden évben megfigyelhetjük a Balaton partján sétálva vagy a híradásokat böngészve, hogy a tó a melegebb telek ellenére is jegesedésnek indul. Ideális vastagságú jégpáncél azonban idén még nem képződött Szépszó Gabriella szerint. A szakember hozzátette, hogy a 2017-es január óta nem tapasztalható, hogy a jég vastagsága elérje a 15–30 centimétert, ami felett már korcsolyázhatóvá válna. Azt is elmondta, hogy a 15–30 centiméteres jégre is csak akkor lehetne teljes biztonsággal rámenni, ha az homogén és repedésmentes, szerkezetváltozás nélkül. Ha ez nem teljesül, akkor a Balaton jegére rámerészkedni baleset- és életveszélyes, ráadásul pénzbüntetést is kiszabhatnak érte.
Fotó: Fortepan / Pohl Pálma
Nem túl biztatók a kilátások
2017-ben hatalmas érdeklődést váltott ki az emberekből, hogy a Balaton teljes felszíne járhatóvá vált egy intenzívebb fagyásnak köszönhetően. A természeti jelenségre még külön programot is szerveztek: január 28-án, egy szombati napon ugyanis közel 8000 ember döntött úgy, hogy részt vesz egy több mint 5 kilométer hosszú, jégen zajló gyalogtúrán az északi parti Badacsony, valamint a déli parton található Fonyód között. Ez volt a történelem első Balaton-átcsúszása.
Ehhez hasonló fagyásra korábban csak a 90-es évek végén volt példa. Azért akadt pár év a két dátum között, amikor a tó bizonyos részein lehetett korcsolyázni – válaszolta kérdésünkre Szépszó Gabriella, aki azt is hozzátette, hogy mivel a jövőben az egész tavat érintő fagyok gyakorisága bizonyára csökken, nem valószínű, hogy hagyománnyá válhat a 2017-es esemény. Noha a helyzet a szakember véleménye szerint korántsem reménytelen, arra nincs sok esély, hogy rendszeresen megszervezzenek egy ilyen jellegű megmozdulást, ahogy sajnos arra sincs, hogy a második Balaton-átcsúszásra a közeljövőben sor kerüljön.
Kapcsolódó bejegyzések
A balatoni tél egykor és ma
A magyar tenger partján a tél mindig varázslatos.
Az idei szezonról már lemondhatunk
Szépszó Gabriella az előttünk álló hetekre vonatkozó időjárási előrejelzések alapján úgy véli, hogy igen csekély annak az esélye, hogy a Balaton még az idei szezonban befagyjon. Habár február második felében kaphatunk még egy adagot a zimankós télből, a hónap első fele kifejezetten enyhének ígérkezik, így nem várható, hogy fagyásnak induljon a tó.
Ahelyett, hogy a Balaton befagyására várunk, egyelőre jobban tesszük tehát, ha felkeressük a műjégpályákat, hiszen jócskán vannak köztük olyanok, ahol még februárban is csúszkálhatunk.
A Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is számos előadást és kerekasztal-beszélgetést tartottak a szélsőséges és változékony időjárásról, valamint a globális felmelegedésről.
Felhasznált irodalom:
Móricz Béla: Őszi, téli Balaton. Somogy Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala. Siófok, 1960.
Kiemelt kép: Canva
