Bajor Zoltán tízéves korában, nagyapjával egyszerre töltötte ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület jelentkezési lapját. A lelkes kisfiú 6 évre rá már 10-20 kilométer hosszú madarásztúrákat vezetett a Kiskunságban. Később, 2011-től 2021 közepéig elnökként vezette az Egyesület tevékenységét, jelenleg a szervezet budapesti részlegének vezetője.
A sokat látott szakembert madarakról, a természetvédelem lehetséges útjairól, egyéni felelősségünkről kérdezte az egy.hu magazin.
A beszélgetésben sok érdekes információ előkerül, megtudhatjuk, hogy egy teljesen átlagos kertvárosi területen akár 70-90 féle madarat is meg lehet figyelni, sőt Budapest is messze kiemelkedik az európai fővárosok közül, a hazánkban megforduló fajok közel kétharmadát, 276 fajt sikerült már itt is megfigyelni.
Kiderül az is, hogy a madarászok elsősorban a madárvilág megfigyelésével foglalkoznak, azonban rajtuk keresztül lehetőségem nyílik a természet mélyrehatóbb megismerésére, jóval nagyobb részének megfigyelésére is.
Arra a kérdésre, hogy „Mi jelenti ma a legnagyobb problémát a madárvilág számára?” Bajor Zoltán így válaszolt:
Ha Európát nézzük, itt egyértelműen a nagyüzemi, iparszerű mezőgazdaság. A változatos élőhelyeket biztosító, emberléptékű kultúrtáj helyett műtrágyákkal és gyomirtókkal kezelt óriástáblákat alakítottak ki. A madárvilág oldaláról nézve a másik nagy problémát azok az országok jelentik, ahol a természetvédelem még gyerekcipőben jár.
A megoldással kapcsolatos kérdésre pedig azt válaszolta, hogy komoly jelentősége lehet annak is, ha akár csak egyetlen ember is úgy dönt az utcában, hogy madárbarát kertet alakít ki, vagy csak stabilan tölti az etetőt a téli időszakban. Ezek a kertek olyan oázist jelenthetnek a madárvilág számára, ami egyben a túlélésüket is biztosítja. Az éghajlatváltozás miatt a nyári időszakban pedig egyre fontosabb az itatóhelyek kialakítása, melyek az eső nélküli hónapokban a túlélés zálogai lehetnek.
Az interjú többi része itt olvasható.
(Forrás: egy.hu Kép: pexels.com)
