A nagyvárosi életről mostanában többet hallunk negatív kontextusban, többek között a megnövekedett napi stressz miatt, ami a depresszió és más mentális betegségek magas arányát táplálja. A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent új tanulmány azonban azt sugallja, hogy a nagyvárosok rendelkeznek bizonyos mentális egészségügyi előnyökkel kisebb társaikkal szemben.
A tanulmány matematikai modellekre és több adathalmazra támaszkodva próbálja felmérni, hogy a város mérete és az „épített környezet”, például az építmények és az utak hogyan befolyásolják a depressziót. Kiderült, hogy a nagyvárosok által ránk kényszerített alkalmi társas interakciók – még az időnként rideg vagy érzéketlen interakciók is – segítenek a mentális egészségi megterheléssel szemben. A gyorsan sétáló gyalogosok legalább látnak más embereket, míg a kisebb városok, ahol kevesebb a nyüzsgés, talán nem nyújtanak annyi előnyt a depresszió elleni küzdelemben.
További kutatásokra van szükség, de vannak potenciális tanulságok a várostervezők számára, mondta Andrew Stier, a Chicagói Egyetem pszichológia doktori hallgatója, a tanulmány vezető szerzője. A kisebb városok és külvárosok tervezői számára, akik hasznosíthatják ezt a megállapítást, minden a társadalmi interakciók lehetőségeinek fokozásáról szól.
A kutatás során Stier és kollégái négy adathalmazt elemeztek az amerikai városi területek depressziós arányára vonatkozóan: a Substance Abuse and Mental Health Services Administration’s National Survey on Drug Use and Health; a Centers for Disease Control and Prevention’s Behavioral Risk Factor Surveillance System; és két Twitter-adathalmazt az egyénekről és üzeneteikről, hogy feltérképezzék a depressziós tüneteket. A kutatók kontrollálták az iskolai végzettség, a népességváltozás mértéke, a faj és a jövedelem hatását a depresszió arányára a nagyobb városok esetében. A rendelkezésre álló legfrissebb adatok 2019-ből származnak, így nem veszik figyelembe a Covid-19 világjárvány hatásait.
A társas interakciók és a mentális jólét közötti kapcsolatot az orvostudományban következetesen megerősítették, mondta Dr. Dan Iosifescu, a pszichiátria docense és a klinikai kutatás igazgatója a NYU Langone Healthhez tartozó Nathan S. Kline Pszichiátriai Kutatóintézetben. A Covid-19-hez kapcsolódó zárlatok pedig még fontosabbá teszik a téma kutatását.
(pexels – WENCHENG JIANG)
