Hosszútávú vizsgálattal derítették ki, hogy a nagyobb biodiverzitással rendelkező szőlőbirtokok kevésbé vannak kitéve a kártevők jelentette veszélynek, így növényvédőszerből is kevesebbre van szükségük.
A bécsi Agrártudományi Egyetem, a Kaliforniai Egyetem davisi tagintézménye és a Granadai Egyetem kutatói négyszáz andalúz szőlőskert 13 éven keresztül gyűjtött adatait elemezte.
A kutatás felderítette, hogy összefüggés van a szőlőbirtokok tarka szőlőmoly fertőzöttsége és az őket körülvevő természetes tájelemek mennyisége között. Megállapításuk szerint a bozótossal körülvett szőlőskertekben lecsökken a kártevők száma.
Ennek magyarázata, hogy a nagyobb kiterjedésű, monokultúrás szőlőbirtokok területén a kártevők természetes ellenségei nem találnak megfelelő táplálékforrást a túléléshez, és így nagyobb molypopulációk alakulhatnak ki.
A szakértők szerint a fenntartható hozam biztosítása érdekében szükség van a természetes élőhelyek megőrzésére, és a természetes tájelemek visszatelepítésére, mellyel ráadásul a rovarirtó szerek használata is markánsan csökkenhetne.
Ez a kutatás is azt bizonyítja, hogy a biológiai sokszínűségre építő megoldások, mint például a permakultúra, legalább annyira hatékonyak lehetnek, mint az ipari mezőgazdaság, azzal a különbséggel, hogy lényegesen kevesebb vegyi anyagot használnak fel.
Forrás: mti
