A Brown University kutatóinak vezetésével készült tanulmány kimutatta, hogy a hatalmas gleccserek olvadó jeges vize végső soron aszályokhoz és áradásokhoz vezethet Kelet-Afrikában és Indonéziában.
Egy Brown-kutatók által vezetett tanulmány kimutatta, hogy a hatalmas gleccserekből származó olvadó jeges víz súlyos áradásokhoz vezethet Kelet-Afrika egyes részein. A hosszú távú éghajlati adatok új elemzésével a kutatók szerint most már sokkal jobban megértik, hogy az éghajlatváltozás hogyan hathat és pontosan hogyan okozhatja azt, hogy az Indiai-óceán egyik oldalán a tengervíz hőmérséklete sokkal melegebb, mint a másik oldalon.
Ez a jelenség olykor olyan halálos időjárási eseményekhez vezethet, mint például Kelet-Afrikában a hatalmas szárazság, vagy Indonéziában a súlyos áradás
– írja cikkében az ENN.com.
A Brown Egyetem kutatói által vezetett nemzetközi tudóscsoport által a Science Advances című folyóiratban megjelentetett új tanulmányban ismertetett elemzés a különböző geológiai feljegyzésekből rekonstruált 10 000 éves múltbeli éghajlati viszonyokat hasonlítja össze egy fejlett éghajlati modell friss szimulációival.
Az eredmények azt mutatják, hogy körülbelül 18 000 és 15 000 évvel ezelőtt az egykor Észak-Amerika nagy részét borító hatalmas gleccserből az Atlanti-óceánba ömlött édesvíz hatására az Atlanti-óceánt melegen tartó óceáni áramlatok meggyengültek, ami események láncolatát indította el.
Kapcsolódó bejegyzések
Három kontinens három brutális aszálya
Messze elmaradunk a történelem ismert legdurvább aszályaitól, amelyeknek következtében nemcsak a méz ára szaladt fel, hanem akár több millióan éhen is haltak.
A rendszer gyengülése végül egy olyan légköri hurok megerősödéséhez vezetett az Indiai-óceánban, amely az egyik oldalon melegebb, a másikon hűvösebb vizet tart. Az aszimmetrikus viszony a két területen eltérő, de egyaránt veszélyes időjárási események okozója lehet.
(Forrás: enn.com)
