A század végére a világ élelmiszertermelésének harmada kerül veszélybe, ha az üvegházhatásúgáz-kibocsátás a jelenlegi ütemben növekszik tovább.
Egy új kutatás szerint a hőmérséklet emelkedése és a csapadékmennyiség változása épp azokon a területeken a legdrasztikusabb, amelyek a világ legfontosabb élelmiszertermelő területeinek számítanak.
Kapcsolódó bejegyzések
Nem csak a környezetet véded, ha visszafogod az élelmiszer-pazarlást
A Klímapolitikai Intézet szerint egy átlagos magyar család évente akár 50 ezer forintot spórolhatna a tudatos, otthoni élelmiszer-gazdálkodással, a pazarlás csökkentésével.
A finn Aalto Egyetem kutatói szerint a jelenleg a növénytermesztés 95%-a olyan területeken zajlik, melyek éghajlati szempontból „biztonságosnak” számítanak, így a környezeti körülmények, mint a hőmérséklet és a csapadékmennyiség nagyjából fix határok között mozog. Ez még úgy is igaz, hogy évről-évre egyre több a súlyos aszály vagy épp az özönvízszerű eső.
Ez a terület azonban drasztikusan csökkenhet az évszázad végére, ha a kibocsátás a jelenlegi ütemben zajlik tovább. A változások a legsúlyosabban Afrika szubszaharai részeit valamint Dél- és Délkelet-Ázsiát érintenék.
Kapcsolódó bejegyzések
„Az éghajlatváltozás az étkezőasztalunkhoz ül”: 31 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára az elmúlt évben
Az elmúlt évben 31 százalékot emelkedett az élelmiszerek ára a FAO, az ENSZ élelmiszerügyi szervezete szerint. Az infláció hátterében többek között a kínálat szűkössége áll, melyet az időjárási extremitások okoznak.
Bár a hőmérséklet-emelkedés az északi területeken némileg növelheti a művelésre alkalmas terület méretét, ez közel sem lesz elég ahhoz, hogy a déli régiók kieső élelmiszertermelő kapacitását ellensúlyozzák. Ha viszont a hőmérséklet emelkedés 1,5-2°C fok között maradna, akkor az élelmiszertermelés szempontjából biztonságos terület csupán 5-8%-al csökkenne.
