Beleszaladtam a „Melyik a legzöldebb csillagjegy?” című cikkbe, aztán úgy gondoltam, mielőtt levonom a konklúziót, hogy az ikrek vagy a rákok ártanak-e többet a Földnek, megnézem, a tudomány hogyan értékeli az asztrológiát.
Az asztrológia az ezoterikus tanokhoz tartozik, de ha úgy vesszük, a csillagászat része, hiszen a bolygók tanulmányozásából áll. Bár nem számít tudománynak, szinte minden ókori civilizáció használta valamiképpen. Mindenki hallotta már az asztrológia szót, de szinte biztos, hogy kevesen tudják, mi a pontos jelentése. Előfordulhat, hogy többen a horoszkóppal keverik.
A tudomány képviselői áltudománynak bélyegzik. A fő kritika az, hogy nincs semmiféle bizonyíték, amely alátámasztaná az asztrológia működését. Az asztrológusok és követőik azzal szoktak visszavágni, hogy nem minden mérhető, ami az emberekkel történik, és nem szabad elvetnünk annak lehetőségét, hogy vannak dolgok, amiket nem látunk, mégis léteznek. Az asztrológusok még azt hozzák fel érvként, hogy a tudomány jelenleg még nem fejlett annyira, hogy bármiféle ok-okozati viszonyt ki tudjon mutatni a bolygók együttállásának következményeiről.
A horoszkóp és a csillagjegyek nem azonosak
Az sem tesz túl jót az asztrológia megítélésének, hogy manapság a horoszkóprovat a bulvárlapok elengedhetetlen része. A csillagászat különösebb tudományos ismerete nélkül azért azt fixen tudjuk, hogy az égitesteknek van hatásuk a környezetünkre, talán még közvetlenül a szervezetünkre is. Gondoljunk csak a holdciklusra! Ám keskeny a határmezsgye, és már át is tévedünk az ezotéria területére. (A szőlészetben is egyre divatosabb a biodinamikus termelés, amely alapvetően egy természetközeli művelésmód, de egyesek elég szélsőséges dolgokat tulajdonítanak a holdnaptárnak.)
Kapcsolódó bejegyzések
Szüretre fel, ha a Hold is úgy akarja!
Van különbség a bio és natúr borok között, a biodinamikus borászat pedig mégegy lépcsőfok a természetesség felé. Mely már spirituális kötődéssel is bír.
Van némi fogalomzavar, ugyanis horoszkópon nem a 12 csillagjegyet kell érteni. Az asztrológia horoszkópon egy kör alakú grafikus ábrát ért, amely a 10 bolygó helyzetét rögzíti egy adott pillanatban, egy adott helyzethez mérve.
Csillagjegyek, más néven napjegyek
A csillagjegyek (napjegyek) születését a Krisztus előtti 7–5. századi Babiloni birodalomhoz kötik. Az ókori babiloniak megfigyelték a nap pályáját az év során, ezt 12 részre osztották. Leegyszerűsítve ez adja a 12 csillagjegyet.
Az asztrológia megbukik a tudományosság tesztjén
Csaba György Gábor csillagász Hazudnak-e a csillagok? című könyvében tudományos szemlélettel cáfolja meg az asztrológia tanait.
1. Nem is ott vannak a bolygók, ahol a horoszkóp megadja.
Csaba György Gábor kifejti, hogy ez a precesszió miatt van. A csillagászatban precesszión általában a földtengelynek – a Nap és a Hold forgatónyomatékának hatására bekövetkező – elmozdulását értjük. Ettől pedig a tavaszpont helyzete fokozatosan eltolódik. A tavaszpont az a látszólagos égi pont, amerre csillagunk, a Nap a tavaszi nap-éj egyenlőség idején mutatkozik. Ez a precesszió miatt évente 50 ívmásodpercet elmozdul. Ezt a jelenséget elsőként Hipparchos görög csillagász jegyezte le időszámításunk előtt 130 körül.
A bökkenő ott van, hogy az asztrológia tanainak elterjedése idején, időszámításunk előtt közel 3000 évvel a tavaszpont még a Bika csillagképben volt. A fent leírt precesszió miatt ma már a Halak és a Vízöntő határvidékén jár, azonban az asztrológiában ma is a Bika melletti Kos csillagképbe rakják. A horoszkópban szereplő jegyek, amelyek az ismert jellegzetes tulajdonságokat befolyásolják, valójában nem is léteznek.
2. A Neptunusz felfedezése
A Naprendszer bolygói közöl 1781-ig csak a szabad szemmel láthatókat ismerték, csak ezek szerepeltek a horoszkópban. Ha a bolygóknak van hatásuk, akkor ennek nyilvánvalóan a nem észlelt bolygókra is igaznak kell lennie. De ezt nem vették figyelembe, így a következtetések is hamisak. Ami azonban még jobban rámutat az áltudományosságra, az az, hogy a felfedezéseket követően sem módosították az asztrológiai tanokat.
3. Harmadik problémaként itt a Plútó kérdésköre
Miután Tombaugh 1930-ban fölfedezte a Plútót, ezt is besorolták a nagybolygók közé. Ezután az asztrológia adott jelentést a Plútónak. Ma már ismételten nem tekintjük bolygónak, és sok más hozzá hasonló törpebolygót ismerünk. De az asztrológia ismételten nem követte le a tudomány tényszerű bizonyítékait.
Összegezve, az égitesteknek van az életünket befolyásoló hatásuk. Az asztrológia tudománya ott bukik meg, hogy nagyon sok az ellentmondás és a következetlenség a módszertanában. Hiszen az új tényszerűségeket nem tudja adaptálni.
Melyek a „legzöldebb” csillagjegyek?
Na, és miután cáfoltuk a csillagjegyek személyiségünket befolyásoló hatását, kicsit kedvezzünk azoknak, akik szeretik olvasgatni a magazinok asztrológiai rovatát! Néhány külföldi bulvárlapban megnéztem, melyik csillagjegyeket tartják a legzöldebbnek. Itt jócskán voltak ellentmondások, hiszen a 3 cikk különböző jegyeket sorakoztatott fel. De a Vízöntőt az összes listában említették. Így a bulvár jelenlegi állása szerint a Vízöntő a legzöldebb jegy.
