A körforgásos gazdaság eszméjéhez kapcsolódó üzleti gyakorlatok az elmúlt években egyre nagyobb teret nyertek.
„Energetikai átmenetről beszélünk, de ez … egy sokkal nagyobb átmenet előfeltétele, amely egy ökológiai átmenet” – mondja Andrea Illy, az Illycaffè elnöke.
Dickon Pinner, a McKinsey fenntarthatósági részlegének vezető partnere számára a természet „olyan, mint a bolygó pénzügyi mérlege”.
A természetről és az újrahasznosításról szóló elképzelések átalakíthatják az üzleti gyakorlatot
Egy csésze forró kávé világszerte emberek milliói számára jelenti a nap tökéletes kezdetét. De már az első korty elfogyasztásakor könnyen elfelejtjük, mennyi munka van abban, hogy az a kávé az asztalra kerüljön.
A kávénövények termesztésétől és betakarításától kezdve az őrlésen át a pörkölésig számos fontos és munkaigényes lépés tartozik a kávé előállításához. Mint minden ipari folyamat, ez is gyakran sok földet, vizet és energiát használ fel.
Ez azt jelenti, hogy a kávészemtől a csészéig tartó út fenntarthatóságát egyre nagyobb figyelem övezi – ami nem maradt észrevétlen a világ legnagyobb kávéipari vállalatainak főnökei számára sem.
„Meg kell változtatnunk a fejlesztési modellünket” – mondta Andrea Illy június elején a Világgazdasági Fórumon (WEF), utalva a jelen és a múlt „kitermelési modelljére”.
Az Illycaffe olasz kávéóriás elnöke, aki nagy vonalakban beszélt, azt mondta, hogy a jelenlegi rendszer kimeríti a természeti erőforrásokat és „végtelen” mennyiségű maradékot termel.
„Az elképzelés szerint meg kell változtatnunk ezt a modellt, és egy új ‘bio-mimikai’ modellt kell létrehoznunk, amely a természethez hasonlóan működik, és kizárólag megújuló energiaforrásokat használ… esetleg napenergiát”.
Az Illy érvelése a körforgásos gazdaság fogalmába illeszkedik. Ez az elképzelés az elmúlt években egyre nagyobb teret nyert, és világszerte számos vállalat igyekszik olyan módon működni, hogy minimalizálja a hulladékot és ösztönözze az újrafelhasználást.
A WEF panelbeszélgetésén Maria Mendiluce, a We Mean Business Coalition vezérigazgatója is felszólalt. Hangsúlyozta, hogy a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó elképzelések nem korlátozódnak kizárólag az élelmiszertermelésre.
„Nem hiszem, hogy teljes mértékben kiaknáztuk volna a körforgásos gazdaság erejét – az ipari rendszerekben is” – mondta, hozzátéve, hogy most „itt a megfelelő pillanat erre”.
Mendiluce a továbbiakban a fenntarthatóbb gazdaságra való áttéréshez szükséges ritka anyagokról beszélt, különös tekintettel az eredeti berendezések gyártóira, például az autógyártókra.
Lassan, de biztosan a vállalatok olyan eljárásokat fejlesztenek ki, amelyekkel az energetikai átmenet szempontjából kulcsfontosságú technológiákban használt anyagok újrahasznosíthatók.
Tavaly novemberben például a svéd Northvolt akkumulátorgyártó cég bejelentette, hogy elkészítette az első olyan akkumulátorcelláját, amelyet 100%-ban újrahasznosított nikkelből, mangánból és kobaltból állítottak elő.
Néhány hónappal korábban, 2021 júniusában pedig a General Electric megújuló energiaforrásokkal foglalkozó részlege és a cementóriás Holcim megállapodást kötött a szélturbinák lapátjainak újrahasznosítására irányuló kutatásról.
Arra vonatkozóan, hogy a természet hogyan befolyásolhatja az üzleti gyakorlatot, Dickon Pinner, a McKinsey fenntarthatósági részlegének vezető partnere és társvezetője úgy jellemezte a természetet, mint „a bolygó pénzügyi mérlegét”.
„A reálgazdaságnak olyan sok függősége van a természettől, amelyet sok vállalat [és] kormány még nem ismert fel teljesen” – mondta. „A kölcsönös függőség … hatalmas”.
Forrás (cnbc.com)
