Ma már tudjuk, hogy a táplálkozás milyen szinten képes befolyásolni a fizikai és mentális egészségünket, sőt, az életkorunkat is. Sok esetben mégsem változtatunk: ugyanúgy lekapjuk a polcokról az ultrafeldolgozott élelmiszereket, tartósítószerekkel, adalékanyagokkal teli gyorsételeket. Ha kicsit jobban megismerjük, mit is értünk ultrafeldolgozott alatt, könnyen lehet, hogy ezt a szokásunkat inkább a polcokon hagyjuk a jövőben.

Aki nézegetett már címkéket a boltban, olvasott összetevőlistát tudja, hogy nagyon nehéz úgy vásárolni, hogy az adott élelmiszer ne legyen tele mindenféle adalékanyaggal. Nyilvánvalóan jobb, ha saját magunk (vagy egészséges forrásból származó) termelt élelmiszert eszünk, de a kényelmi társadalom és a millió lehetőség hamar padlóra küldi a feldolgozatlan élelmiszereket.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy mégis mi a baj ezekkel az ételekkel, hiszen finomak, sok esetben remekül marketingeltek, és különben is, ezt szoktuk meg. Nézzünk kicsit mögéjük, azonosítsuk be őket, és ismerjük meg, mégis mit okoz, ha elsősorban ezeket az ételeket preferáljuk.

Kapcsolódó bejegyzések

Szezonális hazai élelmiszer az asztalodra – Légy tagja te is egy zöldségközösségnek!

Miért jó egy zöldségközösség? Több érvünk is van mellette!

Mi is az az ultrafeldolgozott élelmiszer?

Habár nincs rájuk egységes definíció, mégis könnyen beazonosíthatóak. Általában olyan összetevőket tartalmaznak, amelyeket az otthoni főzés során egyébként nem használnál. Vegyi anyagok, színezék és édesítőszer, amelyeket elsősorban az élelmiszer megjelenésének, ízének vagy állagának javítására használnak.

Remek példa erre a szénsavas italok, édességek és előrepanírozott, fagyasztott húsok hármasa. A gond azonban ott kezdődik, hogy a kevésbé nyilvánvaló ételek is tartalmazhatnak, beleértve néhány kenyeret, reggeli gabonapelyheket és joghurtokat, feldolgozott alapanyagokat.

Az érthetőség kedvéért 4 kategóriába sorolhatóak az élelmiszerek, a gyártásuk során alakuló feldolgozás szerint. Ez alapján remekül látható, mi hova tartozik:

1. Feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerek: Ide tartoznak az olyan termékek, mint a gyümölcsök, zöldségek, tej, hal, hüvelyesek, tojás, diófélék és magvak, amelyek nem tartalmaznak hozzáadott összetevőket, és amelyek természetes állapotukhoz képest alig változtak.
2. Feldolgozott összetevők: Ide tartoznak azok az élelmiszerek, amelyeket más élelmiszerekhez adnak, nem pedig önmagukban fogyasztanák el, például só , cukor és olajok.
3. Feldolgozott élelmiszerek: Ezek az 1. és 2. csoportba tartozó élelmiszerek kombinálásával készülnek el, tehát például főzés során jönnek létre. De a csoport tagjai a lekvárok, savanyúságok, gyümölcs- és zöldségkonzervek, házi kenyerek és sajtok.
4. Ultrafeldolgozott élelmiszerek: Ezek általában egynél több olyan összetevőt tartalmaznak, amelyeket soha vagy ritkán találsz meg a saját konyhádban. Általában sok olyan adalékanyagot és összetevőt is tartalmaznak, amelyeket nem használnál az otthoni főzés során, például tartósítószereket, emulgeálószereket, édesítőszereket, valamint mesterséges színezékeket és aromákat. Ezeknek az élelmiszereknek általában hosszú az eltarthatósága.

Miben különböznek az ultrafeldolgozott termékek a feldolgozottaktól?

Természetesen egy tészta, egy egytálétel vagy egy házi piskóta is feldolgozott élelmiszer. Gyakorlatilag minden, amihez az ember hozzányúlt, annak számít. Azonban óriási a különbség aközött, hogy valamilyen adalékanyaggal tartósítanak egy élelmiszert, vagy például felfőzéssel, dunsztolással, savanyítással. A feldolgozott élelmiszerek lehetnek teljesértékűek, házilag elkészítettek, míg az ultrafeldolgozottak tele vannak olyan anyagokkal, amiket nem is használsz otthon. És nem mellesleg szükséged sem lenne rá.

Kapcsolódó bejegyzések

Gyümölcsszezon – Befőzés természetesen

Lehetőleg naponta fogyasszunk gyümölcsöt, de gondoljunk a tartósítószer-mentes elrakásukra is!

Jó példa erre a kenyér: a lisztből, vízből, élesztőből, sóból és olívaolajból készített kenyér is feldolgozott élelmiszer. De ha térfogatnövelő és édesítőszer van benne, akkor az már az ultrafeldolgozott kategória.

Hogyan tudhatod, hogy egy étel ultrafeldolgozott?

A szakértők szerint, ha egy élelmiszer ötnél több összetevőt tartalmaz, az valószínűleg ultrafeldolgozott lehet. Rengeteg só, cukor és telített zsír van bennük, de hiába friss egy élelmiszer, ha tartósító van benne: az is ultrafeldolgozottnak számít.

Érdemes ellenőrizni a címkéken az olyan összetevőket, mint a nátrium-benzoát, a nitrát és a szulfit, a BHA és a BHT. Ezek tartósítószerek, amiket jobb kerülni.

Károsak ezek az élelmiszerek?

Ha abból indulunk ki, hogy számos egészségügyi ajánlás javasolja a minél kevesebb összetevős, minél természetesebb élelmiszereket, már sejthető a válasz. Bár tény, hogy nincs egzakt megállapítás arra, hogy mit okoz, ha valaki ezeken az élelmiszereken tengeti mindennapjait.

A British Medical Journal nemrégiben megjelent tanulmánya azonban – amely világszerte 9,9 millió ember információján alapult – a következő egészségügyi problémákkal talált összefüggést:

• a szív- és érrendszeri betegségek (például szívinfarktus és szélütés) miatti halálozás magasabb kockázata,
• elhízottság,
• 2-es típusú diabétesz,
• alvási problémák,
• szorongás és depresszió.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Heti hírlevelünk, ami segít naprakésznek maradni a fenntarthatóság legfontosabb témáiban. Ne maradj le, iratkozz fel és olvasd el cikkeinket!

Az e-mail címem kitöltésével hozzájárulok személyes adataim feldolgozásához.

A tény, hogy ezek az étele több zsírt, cukrot és sót tartalmaznak, abszolút megfelel a fenti betegségek rizikójának. De más tanulmányok is vizsgálták a feldolgozottság helyzetét.

Egy tanulmány, amelyet az Európai Kardiológiai Társaság Kongresszusán mutattak be 2023 augusztusában, 10 000 ausztrál nőt követett nyomon 15 éven keresztül. Azoknál, akiknek étrendjükben a legtöbb ultrafeldolgozott élelmiszer szerepel, 39 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakult ki magas vérnyomás, mint azoknál, akiknél nem ilyen étrendet követtek.

Egy 2019-ben készült tanulmány, amely 19 899 spanyolországi egyetemi diplomát magáénak tudható embert vett alapul, szintén talált összefüggést. A résztvevőket csoportokba osztották az ultrafeldolgozott élelmiszer-bevitel mértéke szerint. A legkevesebb ilyen kategóriájú ételt fogyasztó csoport napi két adagnál kevesebbet evett, a legtöbbet fogyasztó csoport pedig több mint négy adagot evett naponta ezekből. A legmagasabb fogyasztási csoportba tartozók 62 százalékkal nagyobb valószínűséggel haltak meg átlagosan 10,4 év után, mint az alacsony fogyasztású csoportba tartozók.

Persze rengeteg tanulmányra és kutatásra van szükség, de ezek alapján kezd kirajzolódni, hogy amit az adalékanyagok tesznek a szervezetünkkel, az nem a jó irány.

Ezek a leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek

Az Egyesült Királyságban élők az ultrafeldolgozott élelmiszerek legnagyobb fogyasztói közé tartoznak. 2023-ban ez az átlagos felnőtt kalóriájának 57%-át, a gyermekek 65%-át tette ki.

A leggyakrabban fogyasztott ilyen élelmiszerek:

• bolti kenyér (a tipikus étrendben a kalória 11%-a )
• előre csomagolt ételek (8%)
• reggeli gabonapelyhek (4%)
• kolbász és egyéb húskészítmények (4%)
• édesség (4%)
• keksz (4%)
• sütemények, zsemlék pékáruk (3%)
• chips és más hasonló rágcsálnivalók (3%)
• üdítőitalok, gyümölcsitalok és gyümölcslevek (3%)
• bolti szószok, öntetek és mártások (2%).

Hogyan kerüld ezeket az élelmiszereket?

Habár mindenhol ott vannak, mégis lehet sokkal tudatosabban választani, és teljesen kikerülni ezeket az élelmiszereket. Értelemszerűen a minél frissebb zöldségek, gyümölcsök, telítetlen zsírok, hal, hüvelyesek, diófélék felé fordulva sokat tehetsz az ultrafeldolgozott élelmiszerek kikerülésére. De az alábbi cserelehetőségek is segíthetnek:

• Hozzáadott cukorral vagy édesítőszerrel ízesített joghurtok helyett válassz natúr joghurtot, és az édes íz kedvéért adj hozzá friss apróra vágott, esetleg fagyasztott vagy szárított gyümölcsöt.
• Ahelyett, hogy szószokat vagy készételeket vásárolnál, főzz otthon nagyobb mennyiségben, a felesleget pedig adagonként fagyaszd le, hogy máskor is felhasználhasd.
• Válaszd reggelire a zabkását gyümölccsel és dióval a cukros, rostszegény reggeli gabonapelyhek helyett.
• Egyél friss, sült vagy párolt gyümölcsöt a boltban vásárolt gyümölcstorták vagy sütemények helyett.
• Egyél egy kis diót keksz helyett a délutáni kávé mellé.

Ilyen és ehhez hasonló apró változtatásokkal kikerülhetők az ultrafeldolgozott élelmiszerek. nem mellesleg a bolygónak is sokkal jobbat teszel, ha az adalékokkal telített, csomagolóanyagokba zsúfolt élelmiszer helyett a friss, szezonális ételeket választod.

Forrás és forrás

Kiemelt kép: canva