„A táplálkozás csodálatos, hiszen óriási rugalmasság van benne!” – vallja Mirgai Zita dietetikus. A szakemberrel a leggyakrabban előforduló belgyógyászati problémákról, táplálásterápiáról, étkezési hitekről és tévhitekről, valamint az egészséges táplálkozás arany középútjáról beszélgettünk.
Minek a hatására döntött úgy, hogy segítő szakmát választ hivatásául?
Kezdetben a saját történetem ösztönzött arra, hogy elmélyedjek a dietetikában. Személyesen is érintett vagyok, gyermekkoromtól kezdve emésztőrendszeri betegséggel élek együtt. A terápiás folyamat során értettem meg igazán, hogy mennyire fontos a helyes táplálkozás. Két évtizeddel ezelőtt azonban még nem volt annyira egyértelmű, hogy dietetikushoz forduljunk, ha belgyógyászati problémáink vannak. Én magam is csak jóval később tapasztalhattam meg – már évek óta Crohn-betegséggel élve –, hogy milyen mértékben javítja az életminőséget a megfelelő táplálásterápia. Így választottam később hivatásként a dietetikát, amelyhez tanulmányaimat a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán végeztem. Azóta magánrendelőkben, a MendMedical Egészségközpontban, az Oxygen Medical Magánorvosi Központban és a Belvárosi Egészségcentrumban segítem a pácienseket.
Már az egyetemi évei alatt elkezdett foglalkozni vállalati egészségfejlesztéssel is. A Longevity Projektbe hogyan kapcsolódott be?
A „longevity” egy gyűjtőnév, magyar megfelelője a hosszú, egészséges élet, amit az emberiség öröktől fogva kutat, s próbál kisebb-nagyobb erőfeszítéseket is tenni az eléréséért. Esetünkben a longevity azt kívánja összefoglalni, hogy az életmódunk fő pilléreire hogyan fókuszáljunk, s amennyire emberi erőnkből telik, miként tehetünk a hosszú és egészséges életért. Ide tartozik a táplálkozás, a mozgás, a szociális kapcsolatok fenntartása, a stresszkezelés, az addikciókkal való foglalkozás és a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás. Erre a hat pillére fűztük fel a programjainkat, amelyek keretében a természetes egyensúly megtalálása a cél. Dietetikusként az előadásaim során a táplálkozás területén próbálom ezt a balanszt megmutatni a hallgatóságnak.
Kapcsolódó bejegyzések
A hosszú élet titka – 10 legfontosabb tudományosan igazolt tényező
Sokan kutatják, de vajon megvan a recept? A jó hír az, hogy több lépést is tehetsz a hosszú, boldog élet felé!
Valóban megtalálható a táplálkozás területén ez az egyensúly?
Igen, a táplálkozás azért is csodálatos, mert hatalmas rugalmasság van benne. Hozzáteszem, ennek természetesen kell(ene) működnie, hiszen naponta 3–5 alkalommal étkezünk. Az étkezési szokásaink akkor válnak fenntarthatóvá, ha van bennük rugalmasság. Éppen ezért nem preferálom az előre megírt étrendeket, mert pontosan ezt az élhető és fenntartható szabadságjogot veszik el az emberektől.
Páciensei között találkozott olyan beteggel, akinek a „kőbe vésett” recept vagy a túl szigorú diéta akadályozta meg a gyógyulását?
Igen, sajnos volt már erre példa. Elsősorban gyomor- és bélrendszeri betegségekkel küzdőkkel foglalkozom, de gyakran megfordulnak nálam inzulinrezisztens páciensek is. Egy szemléletes eset a 160 gramm szénhidrátot engedélyező diéta, amely csak ideig-óráig tartható. Ez az adat se nem személyre szabott, se nem fenntartható. Viszont erős szorongást generál, amely kontraproduktív az állapot- és életminőség-javítás szempontjából.
Kapcsolódó bejegyzések
Diéta – Mit jelent, és mit érdemes tudni róla?
Minden, amit a diétáról tudni érdemes.
Ilyen esetekben mit javasol?
Sokszor keresnek fel olyan páciensek, akik már tájékozottak, de össze vannak zavarodva az egymásnak ellentmondó információk miatt. Ilyenkor a szorongás oldása és egy fenntartható étrend összeállítása az elsődleges cél. Inzulinrezisztensek esetében nem a kalória és a bevitt szénhidrát mennyiségére, hanem a minőségi szénhidrátok fontosságára helyezzük a hangsúlyt. A visszajelzések is azt mutatják, hogy ez a módszer hosszú távon sokkal hatékonyabb.
A cukorbetegséggel élők keresik fel a leggyakrabban?
A magánellátásban gyakori kórképeken kívül – mint amilyen az inzulinrezisztencia vagy a pajzsmirigybetegségek – a pácienseim döntő többsége gyomor- és bélrendszeri megbetegedéssel küzd. Ilyen a haspuffadás, az irritábilis bélszindróma (IBS), a gyulladásos bélbetegségek (IBD) vagy a reflux. Az emésztőrendszeri megbetegedések szinte mindig multikauzálisak, vagyis kialakulásuk több okra vezethető vissza. A szakirodalom szerint a helytelen táplálkozás csak az egyik lehetséges kiváltó tényező. Az életmód többi pillére, közöttük a mentális állapot, vagyis a stresszkezelés hatékonysága szintén nagyon fontos. Nem véletlenül hallunk manapság olyan sokat a bél–agy-tengelyről, vagyis a bél és az agy közötti kapcsolatról.
Kapcsolódó bejegyzések
Inzulinrezisztencia: a cukorbetegség előszobája
Sokan évekig élnek inzulinrezisztensként anélkül, hogy tudatában lennének valós állapotuknak.
Ez azt is jelenti, hogy egy bélbetegségből gyógyuló páciensnek a terápia során nem csak szakorvosra és dietetikusra van szüksége?
Pontosan! A kezelő team tagja a szakorvoson és a dietetikuson túl a pszichológus is. A tünetekkel való megküzdés és a megváltozott életmódhoz való alkalmazkodás olyan mentális nehézségeket okozhat, amelyek kezelésében egy pszichológus szakember sokat segíthet. Bizonyított tény, hogy ez a „szakmai triumvirátus” a kezelés hatékonyságát még inkább elősegíti. Szükség esetén pedig gyógytornász bevonása is nagyon hasznos lehet.
Az emésztőrendszeri megbetegedéseket még milyen életmódbeli tényezők válthatják ki?
Mindenkinél egyedi, hogy melyik pillér felborulása játszik szerepet egy tünet megjelenésében vagy egy betegség kialakulásában. Ilyen lehet többek között a hektikus életvitel, a mozgásszegény életmód, az alvási szokások felborulása, de még a gyors táplálkozás is, ami nagyban hozzájárul a manapság igen gyakori puffadáshoz. Fontos azonban kiemelni, hogy a gyomor- és bélbetegségek kialakulásában olyan tényezők is szerepet játszhatnak, amelyeket nem tudunk befolyásolni: ilyen például a genetikai hajlam vagy az immunreakció.
A gyors táplálkozáshoz kapcsolódva: azért az életmódunk is ezt generálja, hiszen úton-útfélen találkozhatunk gyorséttermi menükkel, amelyekről köztudott, hogy már rövid távon is egészségtelenek a szervezetünkre nézve.
Az ultrafeldogozott élelmiszerek rendszeres fogyasztása hosszú távon valóban káros az egészségre. Itt olyan élelmiszerekre gondolok, amelyek több feldolgozási lépésen is átestek, és extra összetevőket tartalmaznak, vagy kivontak belőlük egy-egy fontos alkotóelemet. Ha például a búzaszemet megfosztják a korpa- és csírarésztől, megkapjuk a finomlisztet, ami így rostban és tápanyagban szegényebb lesz, azonban ettől még nem lesz ultrafeldolgozott. Ha azonban ebből a lisztből kekszet vagy instant levest készítünk, az már ultrafeldolgozott terméknek számít.
A vizsgálati eredmények is azt bizonyítják, hogy az ultrafeldogozott élelmiszerek a krónikus megbetegedések irányába hatnak.
Azt azonban fontos hangsúlyozni, hogy nem minden feldogozott élelmiszer káros! A fagyasztott zöldségek megőrzik vitamin- és ásványianyag-tartalmukat, így jól beilleszthetők az egészséges étrendbe. Ugyanez érvényes a konzervált élelmiszerekre is, hiszen ez az eljárás a tartósítás hatékony módszere. A tejtermékeket gyakran fermentálják, ami szintén a feldolgozás egyik módja, azonban a végeredménynek mégis jótékony egészségügyi hatásai vannak. Összességében tehát nem kell mellőzni a feldogozott élelmiszereket, de az ultrafeldogozott termékekkel mindenképp érdemes csínján bánni.
Ezzel csak az a probléma, hogy a legtöbb gyermek uzsonnásdobozában cukros péksütemények vagy ultrafeldogozott felvágottak landolnak reggeli vagy tízórai gyanánt. Milyen egészségesebb ételsort ajánlana az olykor fejtörést okozó reggeli elkészítéséhez?
Ma már könnyedén beszerezhetők olyan jó minőségű, magas hústartalmú és tartósítószer-mentes húskészítmények, amelyeket bátran fogyaszthatnak a kicsik és a nagyok is, de ezeket sem érdemes mértéktelenül enni, hiszen az egészséges étrend egyik kulcsa a változatosság. Ajánlom ezenkívül a zöldség- és a hüvelyeskrémeket, a tofut, a tojást, a túrókrémet, a cottage cheese-t, a sovány sajtokat. Gyakran elfeledkezünk a növényi fehérjeforrásokról, pedig a hüvelyesek és az olajos magvak ebben a tekintetben remekelnek. Egy púpos evőkanál mogyoróvaj a gyümölcsös zabkásán vagy egy humuszos kenyér idényzöldségekkel kiváló reggeli lehet, akár most, a nyári szünetben is.
Ha valaki betegsége miatt vagy életmód-változtatási szándékkal felkeresi a dietetikai szakrendelésen, mire számítson?
A konzultáció előtt küldök a pácienseknek egy kérdőívet, ami azt a célt szolgálja, hogy már az első találkozás előtt képet kapjak az egészségügyi állapotáról és a táplálkozási szokásairól, illetve kellőképpen felkészülhessek a konzultációra, és a lehető leginkább személyre szabott ellátást tudjak biztosítani. Aztán a konzultáció során megbeszéljük a táplálkozási célokat és a táplálkozási intervenciókat. A betegre szabott táplálkozási tervet készítünk, itt azért fontos a többes szám, mert a páciens megélései és tapasztalásai ugyanolyan fontosak, mint az én tudásom. Mivel minden változás időt igényel, a kontroll konzultációk alkalmával nyomon követhetjük a folyamatot. Ezek azért is fontos találkozások, mert az esetlegesen felmerülő elakadásokat tisztázni, pontosítani tudjuk, vagy újratervezhetjük az étrend bizonyos pilléreit. Ekkor apró nüanszok módosítására és nagyobb változtatásokra is sor kerülhet.
Fotó: Pozsonyi Rebeka
Az apró életmódbeli változtatásokon mit ért?
A napi rutinba beépített mozgás – mint amilyen a lépcsőzés vagy két buszmegálló közötti séta – éppúgy hasznos lehet, mint a teljes értékű élelmiszerek rendszeres fogyasztása. A napi rostbevitel fontosságáról is sokat hallani manapság. A konzultációk során néha olyanokról is kiderül, hogy túl kevés rostot fogyasztanak, akik elmondásuk alapján sok zöldséget esznek. Az utóbbi időben több esetben is találkoztam a pácisensek körében azzal a tévhittel, miszerint pár levél salátával „letudható” a napi rostbevitel. Bár a salátalevél látványra valóban kitöltheti a tányérunkat, egyáltalán nem fedezi a napi rostszükségletet, és a növényi diverzitás szempontjából is szegényes. Így érdemes tovább színesíteni a palettát, hogy valóban fedezni tudjuk a szervezetünk igényét. Nyáron számos idénynövény is elérhető.
A dietetika elsősorban a természetes gyógymódokra épít. A gyógyszerfogyasztással kapcsolatban mi a véleménye?
A gyógyszeres kezelés milyensége és időtartama elsősorban a betegség típusától és súlyosságától függ, ennek megállapítása mindig orvosi kompetencia. Én úgy gondolok a gyógyszerekre, mint mankókra, amelyek a terápiás eszköztár részei, és ha szükség van rájuk, semmi szégyellnivaló nincs a szedésükben. A gyulladásos bélbetegségek kezelése – mint a Crohn-betegségé és a colitis ulcerosáé (a fekélyes vastagbélgyulladásé) – autoimmun betegségek lévén megköveteli gyógyszer használatát. A leggyakrabban élethosszig tartó gyógyszeres kúrára van szükség, de ez a tény nem helyettesíti vagy gyengíti az életmód szerepét. Az említett betegségekben a fellángolás és a remisszió szakasza váltakozhatnak, így a gyógyszer mellett sokat segíthet a dietetika, az állapothoz passzoló mozgás és a már említett egészségpszichológia is.
Sokakat érdekel, így hát megkérdezem, hogy mi számít ma szuperélelmiszernek?
Egy étel sem lesz szuperélelmiszer, ha önmagában fogyasztjuk. A legtöbb élelmiszernek megvan a maga szuperereje, de úgy válnak igazán hasznunkra, ha vegyesen, változatosan fogyasztjuk őket. Ha viszont egy példát kellene mondanom az emlegetett szupererőre, akkor a kivi tehetségét mutatnám be. Kevesen tudják, hogy napi két kivi hosszú távon megszüntetheti a székrekedéssel járó panaszokat. A klinikai vizsgálatoknak köszönhetően ezért ez a déligyümölcs ma már terápiás élelmiszernek számít.
Kapcsolódó bejegyzések
Kivi – Az immunerősítő szőrös gyümölcs
A kivi sok tápanyagot, ugyanakkor kevés kalóriát tartalmaz, a téli hónapokban pedig igazi immunerősítő lehet a szervezetünk számára.
Fiatal kora ellenére számos helyen rendel, s tart előadásokat. A hivatását tekintve hogyan látja a jövőt?
Dietetikai szempontból ugyanígy tervezem a következő éveimet is. Praxisomban szeretnék a gasztroenterológiai kórképekre fókuszálni és megmutatni a hozzám fordulóknak, hogy a táplálkozás a betegségek ellenére is lehet élvezhető, rugalmas és fenntartható.
Fotók: Pozsonyi Rebeka, Canva
