A Taksonyban működő Tüskevár Állatorvosi Rendelő egyik alapítójával, dr. Tóth Szabina klinikus állatorvos, egzotikusállat-gyógyász szakállatorvossal a hivatástudat fontosságán túl a felelős állattartásról, az ivartalanítás problémaköréről, az egzotikus állatok megmentéséről, alapítványi tevékenységekről és az otthoni „állatkertjéről” is beszélgettünk.
Az orvosi és az állatorvosi hivatás jelmondata is: Nil nocere, azaz Ne árts! A doktornő ezen túlmenően is különleges érzékenységgel kapcsolódik az élővilághoz. Honnan ered ez a nagyfokú empátiája az állatok iránt?
Gyermekkoromtól kezdve állatimádatban élek, ami az otthoni macskákkal kezdődött. Ennek legékesebb bizonyítéka, hogy a klasszikus „mama”, „papa” szavak helyett, az első számomra a „cica” volt. Nyolcéves lehettem, mikor az első kutyámat megkaptam, aztán érkeztek még hörcsögök és egerek is a lakásba. Az állatorvosi hivatás gondolata már egészen kiskoromban megfogalmazódott bennem, és csak tovább erősödött, amikor saját állataimat állatorvoshoz vittem. Ettől kezdve semmi sem tudott eltántorítani az álmomtól. Illetve pontosítanék, mert az, hogy a vér látványától – ami az orvosi pályán mindennapos – teljesen rosszul lettem, feladta a leckét.
Kapcsolódó bejegyzések
A felelős állattartás első lépése az örökbefogadás – Podkaszt
Aktuális adásunkban főként a kutyák örökbefogadásáról és a felelős állattartás kérdésköréről beszélgetünk.
Hogyan küzdötte le a félelmét?
Ezt a nehézséget sokáig nem tudtam kezelni, ezért inkább a Kertészeti Egyetemre jelentkeztem, mondván, mégsem való nekem az állatorvosi hivatás. Szerettem a növényekkel is foglalkozni, de az teljesen más életpálya, mint állatokat gyógyítani. Aztán az élet úgy hozta, hogy az egyetem klinikáján lehetőségem nyílt asszisztensnek állni. Itt újra szembe kellett néznem azzal a szorongással, amit a vér látványa okozott. Az idő segített, fokozatosan megedződtem, ami három év elteltével újra arra ösztönzött, hogy jelentkezzek az állatorvosira. 2010-ben végeztem állatorvosként, 2018-ban pedig „Egzotikus állatok gyógyászata szakállatorvos” diplomát is szereztem. A napokban visszaülök az egyetem padjába, és elkezdek egy újabb képzést, amelynek a meghirdetése pillanatában tudtam, hogy nem hagyhatom ki. Állatvédelmi szakállatorvosnak tanulok.
Kapcsolódó bejegyzések
Nem csak az aranyos állatok szorulnak védelemre
India legfurcsább békája aránytalan és a színe sem szép, ezért nem féltjük őket úgy a kihalástól, mint például a pandákat. Pedig nagyon is kellene.
Említette az egzotikus állatokat. Milyen állatok sorolhatók ide?
Minden, ami nem kutya, macska, ló, vadállat vagy gazdasági haszonállat. A nyúl, a tengerimalac, a teknős, a kaméleon, a papagáj, tehát gyakorlatilag szinte az összes előbb nem említett állatfaj ide tartozik. Ez a szak még gyerekkorát élte, amikor végeztem, de ma már egyre népszerűbb. Jó példa erre, hogy manapság több nyulat hoznak a rendelőnkbe, mint macskát. Az egzotikus állatokat, mint amilyen egy tengerimalac is, nem kell napi rendszerességgel sétálni vinni, és akár hosszabb időre is egyedül lehet hagyni őket, ami a rohanó hétköznapokban sok ember számára szimpatikus. Hozzá kell tennem, a tartásuk és a betegségeik is sokkal speciálisabbak, ami viszont külön szakértelmet igényel.
Kapcsolódó bejegyzések
Legyünk felelős macskatartók!
Macskák ragadozó állatok, és mint ilyenek sokmindenre vadásznak. Az sem érdekli őket különösebben, ha súlyosan veszélyzetett, védett fajok kerülnek az étlapjukra. De mit lehet tenni?
Hol kezdődött az orvosi hivatása?
Orvosként a Budatétényi Állatkórházban kezdtem, ahol akkoriban még csak kutya-macska-rendelés működött. Itt lehetőséget kaptam az egzotikus állatok szakrendelésének beindításához. Pár év alatt kiterjedt praxis épült ki az egzotikus állatok számára. Ezekhez a betegeimhez még akkor is visszajártam, amikor a Belvárosi Állatorvosi Rendelő főállású orvosa lettem. Ezután adódott lehetőség Taksonyban egy saját rendelő megnyitására.
A Tüskevár Állatorvosi Rendelőt kolléganőjével, dr. Schweickhardt Eszterrel alapította 2016-ban azzal a céllal, hogy teljes körű kisállat-szakállatorvosi és hiánypótló egzotikus-szakállatorvosi ellátást biztosítsanak Taksonyban és kistérségében. Miért éppen erre a Pest megyei községre esett a választásuk?
Eszter doktornővel emberileg és szakmailag is egyformán gondolkodtunk abban a tekintetben is, hogy olyan helyszínt válasszunk, ahol előtte még nem működött magas szakmai színvonalon kutya-macska-szakrendelés, illetve egzotikus állatok számára létrehozott szakrendelés. Körbejártuk a lehetőségeket és Taksony mellett döntöttünk. A felszereltséget tekintve fontos volt számunkra, hogy magas szintű belgyógyászati diagnosztikát – a rendelőben és külső laborban elvégezhető labordiagnosztikai vizsgálatokat, röntgen- és ultrahangvizsgálatokat–, sebészeti, szülészeti ellátást, szemészeti alapellátást és bőrgyógyászatot is biztosítson a Tüskevár. Így egzotikus betegeink – mint amilyenek a rágcsálók, a hüllők, a madarak –, valamint a vadállatok gyógyulását a térségben egyedülállóan részletes kivizsgálással, ellátással és tanácsadással segíthetjük elő. A környező településekről (Alsónémediből, Bugyiról, Délegyházáról, Dunaharasztiból, Dunavarsányból, Szigethalomról, Szigetszentmiklósról), Budapestről és sokszor egészen távoli városokból is rendszeresen érkeznek hozzánk a betegek.
Kapcsolódó bejegyzések
Különleges kis betegek: mentett vadállatok – Interjú
A Fővárosi Állat- és Növénykert vadállatmentő tevékenységéről Hanga Zoltán szóvivővel és dr. Sós Endre főállatorvossal beszélgettünk.
Orvos és betege között kialakulhat kötődés?
Azokkal az állatokkal, akik évek óta a rendelőnkbe járnak, óhatatlanul is szorosabb kapcsolat alakul ki. Többször előfordult a praxisom során, hogy egy szeretett beteg állatkát el kellett engednem. A pályám kezdetén nagyon megviseltek ezek a helyzetek. Ezekhez egy magam fajta érzékeny ember sosem tud hozzászokni. Csak az idő tanítja meg mindezt kezelni.
Nemritkán a kilátástalanság széléről mentett meg életet, és nemcsak meggyógyította, hanem be is fogadta az állatot.
Otthon ma már szinte egy állatkertnyi befogadott állatka vár, amikor hazamegyek. A legjobb példa erre Süti, a kutyusom. Teljesen vak. Egy súlyos központi idegrendszeri problémával hozták be a rendelőbe, alig életképes állapotban. Bár őt a kolléganőm, Júlia doktornő kezelte, az első perctől kezdve különleges kapcsolat alakult ki közöttünk. Gazdája nem tudta a kezelések költségeit vállalni, így az eutanázia mellett döntött. Ezt egyikünk sem fogadta el, hiszen tudtuk, hogy – ha sok időbe is telik – meggyógyítható. Miután felépült, magamhoz vettem Sütit, aki mindennap elkísér a rendelőbe is.
Kapcsolódó bejegyzések
A sün a kerted egyik legjobb barátja – Így gondoskodj róla
A süni nemcsak kedves, csendes és ártalmatlan állat, de rettentő hasznos is, mert megeszi a növényeinket dézsmáló rovarokat. Fontos lakója a kertünknek. Ahhoz, hogy ez a kisállat szívesen maradjon nálunk, tehetünk apró lépéseket. Szerencsére nincsenek kielégíthetetlen igényei, csupán néhány dologra kell odafigyelnünk.
Az eutanáziáról mi a véleménye?
Csak akkor altatok el egy állatot, ha bizonyítottan a kezemben van egy olyan halálos betegség diagnózisa, amellyel már nem lehet minőségi életet élni, azaz gyakorlatilag kilátástalan a jószág további élete. A tapasztalat sajnos az, hogy ha egy állatka nagyon beteg, annak ellenére, hogy van esélye a túlélésre, a gazdája sok esetben nem vállalja a kezelés költségeit, inkább lemond róla. Ilyen esetben megteszünk minden tőlünk telhetőt. Nagy segítség, ha az állatvédő szervezetek vállalják a gyógyítás költségének egy részét. Egy biztos, nem engedek el egyetlen állatot sem, akinek még van reménye az életben maradásra.
Ezért is hozták létre a Tüskevár Vad- és Egzotikus Állatvédő Alapítványukat?
Igen, az alapítvány 2018-ban jött lére azzal a céllal, hogy az elárvult vad- és egzotikus állatoknak lehetőséget biztosítsunk az életben maradásra. Az alapítvány oltalmába került állatok gyógykezelését is a Tüskevár rendelőben végezzük. Azokat az egzotikus állatokat, akikről a tulajdonosok nem tudnak vagy nem akarnak gondoskodni, elhanyagolják, nem megfelelően tartják őket, vagy nem vállalják a gyógykezelésüket, lemondó nyilatkozattal az alapítványunk veszi át. A szükséges gyógykezelést követően felelős gazdit keresünk nekik, örökbefogadási szerződést kötünk. A kistestű vadállatok esetében ez mást jelent. A gyógykezelést, illetve az elárvult fiatal állatok esetében a felnevelést követően a természetbe való visszaszoktatást igyekszünk biztosítani.
Kapcsolódó bejegyzések
Mentett vadmacskák tértek vissza a természetbe
A Fővárosi Állatkert évente mintegy kétezer mentett állatnak segít, általuk térhetett most vissza a vadonba az a három vadmacska, akik még tavaly, kölyökként kerültek hozzájuk.
Milyen állatok érkeznek az alapítványhoz?
A mentett állataink között számos faj megtalálható. Kis ragadozók közül nyestek, nyusztok, rókák, görények, borzok. Rágcsálók közül egerek, pockok, pelék. Hüllőkből a mocsári teknős; a madarak közül pedig a galambok, baglyok a leggyakoribbak. Kapcsolatban vagyunk a veszprémi Fehér Holló Vadmentő Alapítvánnyal, a Miskolc melletti Mályi Madármentő Állomással és a Hortobágyi Madárpark – Madárkórház Alapítvánnyal is. Egymást is tudjuk értesíteni mentésre szoruló állatok kapcsán. Nemrégiben történt, hogy este tízkor kaptam egy üzenetet Balmazújvárosból, hogy találtak egy sérült görényt. Ő például három szervezet gördülékeny együttműködésének köszönhetően került végül hozzánk. A kis görénynek mára stabilizálódott az állapota, szépen gyógyul. Ha teljesen felépült, egy számára alkalmas helyen visszaengedjük a természetes közegébe.
A Magyar Falu Program keretében felelős állattartást elősegítő ivartalanítási program indult. A támogatás segítségével megoldódhat az ivartalanítás problémája. Szakmailag fontosnak tartja a kezdeményezést?
Igen. Segítő lehetőségnek tartom, mert az ivartalanítás elengedhetetlen a kóbor állatok számának csökkentése érdekében. Az ivartalanítási program keretében a kutyák – amellett, hogy állatorvos ivartalanítja őket szakszerűen – veszettség elleni védőoltást, valamint mikrocsipet kapnak.
Kapcsolódó bejegyzések
Újabb titokzatos vadállat tűnt fel a magyar tájon
Nemrég a rejtélyes kiskunsági fekete párduc borzolta a kedélyeket, most pedig újabb idegen vadállattal futott össze a réten a Greendex újságírója.
Önök hogyan kapcsolódtak be a programba?
Taksony lakossága meghaladja az ötezer főt, így az önkormányzat nem tudott pályázni erre a lehetőségre. Mi elsősorban a rendelőnkben, gazdás állatokat ivartalanítunk, átlagosan hetente 4-5 kutyát, 3-4 macskát, legalább 4-5 nyulat vagy tengerimalacot. Örökbefogadáskor az alapítványunktól csak ivartalanítási kötelezettség fejében vihető el kisállat. Bízom abban, hogy a jövőben a lakosság körében is még inkább elterjed az ivartanítással kapcsolatos edukáció. Ez az egyetlen módja annak, hogy a kóbor állatok számát redukálni tudjuk. Az érzékenyítésben nagy szerep hárul ránk, állatorvosokra is, hiszen mi vagyunk az elsődleges kapcsolódási pontok a gazdákkal. Ezért is igyekszem időt szánni a személyes beszélgetésekre a rendelőben, és az előadásaim keretében is felhívni a figyelmet a felelős állattartásra és az ivartalanítás fontosságára.
Kapcsolódó bejegyzések
Nemcsak morális, hanem ökológiai probléma is a felelőtlen állattartás
Idén augusztus 20-án lesz a hontalan állatok világnapja, mely már 30 éve hívja fel a figyelmet a felelőtlen állattartás morális problémájára és ökológiai veszélyeire.
Hol tart ma az állatorvosi szakma?
Fejlődő tendenciát látok ma a szakmában annak ellenére, hogy az utóbbi években teljesen átalakult az állatcsoportok fontossága. A gazdasági haszonállatok háttérbe szorultak, így ezen a területen nagy az állatorvoshiány. Ez korrekcióra szorul, hiszen az ő ellátásuk is elengedhetetlen fontosságú. Ma nem a szarvasmarha- és a sertés-, hanem a kutya-, a macska- és a nyúltartás a népszerű. Ehhez a tendenciához igazodva kerülnek ki az egyetemről is az állatorvosok. Egyébként a nemek között is megfordult az arány. Ma már jóval több a női orvos, mint a férfi. Ugyanakkor örömteli, hogy a felelős állattartás a fővároson túl, vidéken is kezd a mindennapok részévé válni. A minőségi táplálás, a rendszeres oltás és a csipek használata is egyre fontosabbá válik a gazdák szemében. Természetesen mindig van hová fejlődni, de úgy vélem, hogy az állatorvosi szakma pozitív irányba tart.
Kapcsolódó bejegyzések
Cuki egzotikus háziállatból veszedelmes invazív kártevő
Nagy-Britanniában tartanak attól, hogy hamarosan vészesen elszaporodhatnak a nyestkutyák, melyek már Európa számos országában okoznak gondokat.
Említette az otthoni „állatkertet”. Kik várják otthon?
A legkülönlegesebb talán Masni, az őzike. Amíg távol vagyok, napközben kint van, de az éjszakát bent tölti a lakásban. Kutyák okozták a sérülését, ezért a gyógykezelése után magamhoz vettem és felneveltem. Nagyon kötődik hozzám, így visszaengedése a természetbe még a jövő nagy kérdése. Arra hajlok, hogy jövőre inkább építsünk neki egy hatalmas kifutót, ahol biztonságban élhet. Különleges lakótárs Panni, aki egy nyest. Őt tartós, maradandó sérülése miatt nem lehetett visszaengedni a természetbe. Ugyan egygazdás állat, velem teljesen kezes, nagyon jó a kapcsolatunk. Ami a jövőt illeti, a Tüskevár Állatorvosi Rendelő mellett szeretnék egy vadrezervátumot is létrehozni egy vadállatkórházzal, ahol őshonos vadállataink gyógyítását, rehabilitációját, majd a természetbe való visszaengedésüket tudnánk megoldani. Addig is, amíg ez megvalósul, végzem a mindennapi feladatomat, ami sokkal inkább élethivatás, mint munka.
