Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) önkéntes kutatók bevonásával mérte fel tavaly tavasztól őszig a hazai kertek póknépességét. A Pók-Háló névre keresztelt kutatáshoz rengeteg kertregisztráció és fotó érkezett az ország minden tájáról. Az önkéntes kutatók feladata az volt, hogy lencsevégre kapják a nyolclábúakat.
A pókok különböző fajait kevesen ismerik, sokan kicsit félnek is tőlük, pedig kiváló indikátorai egy-egy élőhely állapotának: a pókfajok nagy száma a biológiai sokféleség magas szintjére utal. Hazánkban több mint 800 pókfaj található meg, melyek közül egyetlen kertben is akár több tucat faj lehet jelen. Az ÖMKi szakemberei a SEEN (Social Engagement in Ecology Network) Hungary 2024 – Citizen Science, azaz közösségi tudományos kutatásokat felvonultató konferencián mutatták be a program első eredményeit. A pókok kertekből kimutatott magas fajszáma a kutatók minden várakozását felülmúlta.
A rendhagyó, önkéntes „kutatók” bevonásával zajló program célja az volt, hogy a pókok csoportján keresztül bemutathatóvá váljon, hogy kertészkedési szokásaink és kertünk „természetességi foka” milyen nagy hatással van az ott kialakuló életközösségekre. Egy olyan kert, ahol megőrizzük a természetes vegetáció elemeit és különféle virágos növényeket telepítünk, számos más élőlénynek is életteret biztosít, így hozzájárulva a természetvédelmi szempontból értékesebb és fenntarthatóbb környezet kialakításához.
Májustól késő őszig lesben álltak az amatőr fotósok
Az önkéntes adatküldőknek 2023. május elejétől október végéig volt lehetőségük az ÖMKi honlapján létrehozott online felületen regisztrálni a kertjüket, és feltölteni a megfigyeléseiket fényképek formájában. A regisztrálók először egy kertre vonatkozó kérdőívet töltöttek ki, majd a kertben megfigyelt pókokról készült fényképfelvételeket – az adatgyűjtési időszak alatt – bármikor feltölthették a regisztrált kerthez. Az ÖMKi csapata a beérkezett adatokat folyamatosan dolgozta fel, a pókokról készült fényképfelvételeket a szakemberek átnézték, a megfigyelt példányokat beazonosították és a gyűjtött adatokat térképes adatbázisokban rögzítették. Jó hír, hogy Magyarország majdnem minden tájegységéről érkeztek megfigyelések, így a beérkezett képmennyiség alapján a regisztrált kertekből összesen 29 pókcsalád 127 pókfaját sikerült kimutatni.
Kapcsolódó bejegyzések
Veszélyes pókméregből készülhet életmentő gyógyszer
A pókméregből előállított vegyület sikerrel óvta meg a pusztulástól a sejteket infarktus vagy sztrók után.
Érdekes eredmények születtek
A kutatás során feltárt fajok, csoportok között megtalálunk közismert (pl. keresztespók fajok) és egy hobbikertész számára talán kevésbé ismert pókokat (pl. márványos álkaszáspók, üvegházi törpepók) is. Az adatok összegzése után az volt látható a kutatók számára, hogy a keresztespókfélék (Araneidae) dominálnak: az összes megfigyelés 18,6%-át ennek a családnak a képviselői tették ki. A keresztespókfélék után a farkaspókok (Lycosidae – 13,9%), álkaszáspókok (Pholcidae – 11,9%), zugpókok (Agelenidae – 11,1%), törpepókok (Theridiidae – 11%), karolópókok (Thomisidae – 6,4%) és ugrópókok (Salticidae – 4,6%) képviselői bizonyultak meghatározónak.
Fotó: ÖMKi
A hazai kertekből kifejezetten ritka és érdekesnek mondható fajok is előkerültek. Ilyen például a hűsölő keresztespók (Araneus alsine), mely kifejezetten vizes élőhelyek közelében (pl. lápréteken) szokott előfordulni, vagy a tölgylevél-karolópók (Diaea livens), mely elsősorban a tölgyesekhez kötődik.
A vizsgálatban a kutatók kezdeti feltevése az volt, hogy minden olyan emberi beavatkozás, illetve kertművelési szokás, mely a kertben előforduló növények fajszámát és a kert szerkezeti sokféleségét csökkenti, végezetül negatív hatással lesz az ott kialakuló ízeltlábú közösségek, így a pókegyüttesek összetételére és biológiai sokféleségére is. Ezért a kertregisztráció során kerttel és kertművelési szokásokkal kapcsolatos kérdéseket is feltettek a résztvevőknek.
Virágos kertek és burkolt felületek
A kutatók megvizsgálták, hogy a természetes/féltermészetes élettér kerten belüli aránya milyen hatással van a kertek fajgazdagságára nézve. Ehhez összevetették a kerttulajdonos által megadott adatokat a kertek relatív (pók)fajgazdagságával, és eredményül azt kapták, hogy a fajgazdagság és a mesterséges burkolattal rendelkező felület aránya között szignifikáns negatív kapcsolat van. Ez lényegében azt jelenti, hogy a burkolt felület arányának növekedésével valamelyest csökken a kertek fajgazdagsága. Nyilvánvalóan minél nagyobb területet foglalnak el a kertben az épületek, burkolt teraszok, járdák, annál kevesebb természetes/féltermészetes élettér marad az élőlények számára, vagyis annál egysíkúbb lesz a kert póknépessége is. Általánosságban véve az élettér nagyságának növekedésével annak szerkezeti sokfélesége is növekedni szokott, mely így nagyobb mértékben kedvez a biológiai sokszínűségnek.
Kapcsolódó bejegyzések
A pókok szerepe a kertben
A Pók-Háló program keretében a résztvevők elmélyíthetik a mindennapi életterünk természetközeliségéről alkotott tudásbázisukat.
Ebben a kutatásban is igazolást nyert tehát az az összefüggés, miszerint minél nagyobb felületet építünk be és burkolunk le a kertünkben, annál inkább rontjuk a kert, mint élőhely minőségét és csökkentjük annak szerkezeti sokféleségét. Ha kedvezni szeretnénk a kertben kialakuló természetes életközösségeknek, akkor hagyjunk minél nagyobb és változatosabb szerkezetű természetes vagy féltermészetes felületet, és vigyázzunk a pókokra, ezekre a különleges élőlényekre!
Bolygónk gazdag élővilágának óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.
Forrás: Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Kiemelt kép: Canva