A fejlődő országok meghiúsíthatják a klímaváltozással kapcsolatos előrelépést, ha nem biztosítanak számukra egyenlő hozzáférést a vakcinákhoz – figyelmeztetett Boris Johnson, brit miniszterelnök, így a gazdag nemzetekre hárul a felelősség, hogy több oltóanyagot adományozzanak.
Az Observer által összeállított adatok szerint a leggazdagabb nemzetek, köztük az Egyesült Királyság, több mint kétszer annyi oltóanyaggal rendelkeznek, mint amennyi a lakosságuk beoltásához szükséges.
A pénteken Cornwallban kezdődő háromnapos G7-csúcstalálkozó előtt egyre több befolyásos személyiség véli úgy, hogy ha nem sikerül megállapodni a szegényebb országok oltási tervéről, az ahhoz vezethet, hogy a szegényebb országok nem hajlandók vagy nem képesek együttműködni a gazdag országokkal a klímaválság elleni küzdelemben.
A világ beoltása a jövő év végéig az orvostudomány történetének legnagyobb teljesítménye lenne. Felszólítom a G7 vezetőit, hogy csatlakozzanak hozzánk, hogy véget vessünk ennek a szörnyű világjárványnak, és fogadjuk meg, hogy soha többé nem engedjük meg, hogy a koronavírus által okozott pusztítás újra megtörténjen.
mondta a brit miniszterelnök.
Johnson reméli, hogy a G7-ek találkozóját arra fogja felhasználni, hogy megteremtse az alapokat a novemberben Glasgow-ban megrendezésre kerülő Cop26-ra, az ENSZ létfontosságú klímacsúcsára, amelyre a gazdag és fejlődő országok egyaránt küldöttséget küldenek. Mivel azonban a gazdag országokat azzal vádolják, hogy vakcinákat halmoznak fel, Paul Polman, az Unilever korábbi vezérigazgatója és a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara elnöke szerint a két legnagyobb globális kihívás egyre inkább és veszélyesen összekapcsolódik.
Nem lehet globális szolidaritás és bizalom az éghajlatváltozás kezelése körül, ha nem vagyunk szolidárisak az oltóanyagok körül. A fejlődő országok nem fognak ambiciózusabb célokkal előállni [a kibocsátással kapcsolatban], ha nem látják, hogy a fejlett országok szolidaritást mutatnak az oltóanyagok és az éghajlatváltozással kapcsolatos finanszírozás terén.
mondta Polman.
Azzal, hogy a globális oltási programok és a klímaváltozás kezelése között van összefüggés, a Nemzetközösség főtitkára, Patricia Scotland is egyetért:
Nyilvánvaló kapcsolat van az oltóanyagokhoz való méltányos hozzáférés és az éghajlatváltozás elleni fellépés között. Csak akkor győzhetjük le a Covid-19-et, ha befektetünk a vakcinákhoz való méltányos hozzáférésbe és fellépünk az oltásnacionalizmus ellen. Csak ha biztosítjuk, hogy minden ország megengedhesse magának, hogy megbirkózzon az éghajlati kihívásokkal, akkor leszünk képesek érdemi megállapodást kötni a további teendőkről.
Az amerikai Duke Egyetem Globális Egészségügyi Innovációs Központjának adatai mutatják, hogy Kanada, az Egyesült Királyság, az EU, az Egyesült Államok és Japán együttesen 5,3 milliárd adag vakcinát szerzett be annak ellenére, hogy a lakosságuk együttesen alig több mint 1 milliárd fő. Figyelembe véve, hogy a legtöbb vakcinához két adag szükséges a teljes oltáshoz, ez azt jelenti, hogy a világ leggazdagabb országai „duplán beolthatják” teljes lakosságukat, és még így is marad bőven tartalékuk. Kanadában a legmagasabb az egy főre jutó adagok száma, összesen 381 millió adag oltóanyagot szereztek be, valamivel több mint 37 millió lakosra. Ez elegendő lenne ahhoz, hogy minden egyes embernek 10 adagot adjanak, ha minden vakcina átmegy a 3. fázisú vizsgálatokon. Az Egyesült Királyságban hét, az EU-ban hat, az USA-ban három, Japánban pedig két adag oltóanyag jut egy emberre. Ehhez képest a legtöbb alacsony és közepes jövedelmű ország küszködik azzal, hogy akár közvetlen megállapodásokon, akár a Covax globális oltóanyag-megosztási kezdeményezésen keresztül szerezzen be adagokat. Kolumbia és Indonézia jelenleg személyenként átlagosan 0,9 adag oltóanyaggal rendelkezik, Dél-Afrika 0,5 adaggal, Pakisztán pedig mindössze 0,1 adaggal. A Johnson korábban ígéretet tett arra, hogy a brit vakcinafelesleg nagy részét a szegényebb országoknak adományozza, de ez a folyamat még nem kezdődött el.
(Guardian)
(fotó: pexels – Artem Podrez)
