A Pilisi Parkerdő 2020-ban indította a Városierdő-fejlesztési Programot a klímaváltozás és a nagyvárosi környezet negatív hatásaival szemben ellenállóbb, egészségesebb budapesti erdők kialakítása érdekében. A program keretében a széleskörű szakmai konzultáción alapuló szakmai-tudományos munka mellett a Parkerdő folyamatosan végez gyakorlati tevékenységet is.
A városi erdők kezelése nem új keletű szakmai irányzat. A Pilisi Parkerdő évtizedek óta speciális elvek alapján és speciális gyakorlat szerint tartja fenn és fejleszti a főváros mintegy 5.700 hektáros erdőterületének a Parkerdő kezelésébe tartozó 3.600 hektáros hányadát. Azonban a klímaváltozás az utóbbi években mindinkább szemmel látható negatív hatást gyakorolt a városi környezet miatt amúgy is terhelt erdőkre.
Kapcsolódó bejegyzések
Pár éven belül szivacsvárosokká kellene alakítanunk a településeinket – Podcast
Világszerte szaporodnak a szivacsvárosok, illetve az ezek elvén megvalósított más megoldások. Hogy mit jelent a szivacsváros, és miért lenne fontos, hogy elterjedjen, arról Szöllősi Gáborral, a technológia meghonosításán dolgozó Gardenfutura ügyvezetőjével beszélgettünk.
Szárazságtűrőbb fafajok kellenek
Rittling István, a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének vezetője a budapesti erdők jelenlegi állapotáról és klímaadaptációjukról elmondta, hogy a pesti és a budai oldal erdői minden szempontból eltérőek. A pesti oldali erdők jellemzően a második világháborút követő években, nem a legkedvezőbb termőhelyekre telepített, mára többnyire hatvan-hetven éves, egykorú erdők, amelyek elöregedtek. Sújtja őket a talajvízszint drasztikus csökkenése és az őket körülvevő városi környezet terhelése. A pesti oldalon a pusztuló akácosokat, fenyveseket újítják meg a folyamatos erdőborítás biztosítása mellett, kisebb-nagyobb lékekben a szárazságtűrőbb, lehetőség szerint őshonos lombos fa- és cserjefajok megjelenését támogatva.
A budai oldali erdők természetességi állapota sokkal magasabb, általában idősebbek és őshonos fafajokból állnak. Azonban a klímaváltozás itt is érzékelhető, a tavalyelőtti aszály következményeként például a bükk fafaj esetében egyértelműen megnövekedett a száradó, pusztuló egyedek aránya. A budai erdőkben szintén az állomány megújítását végzik, előnyben részesítve a bükk helyén a hazai tölgyfajokat és más őshonos lombos elegy fafajokat (juharokat, gyertyánt, madárcseresznyét stb.). Abban bíznak, hogy e szárazságtűrőbb őshonos fafajok alkalmazásával az elegyesebb erdők hosszú távon biztosítani tudják az erdőborítást.
Egyre többen érzik fontosnak Budapest zöldvagyonának megőrzését
A Pilisi Parkerdő a főváros erdőinek megőrzése érdekében fontosnak tartja a közös felelősségvállalást és cselekvést, így a Városierdő-fejlesztési Program keretében idén tavasszal a IX., X. és XVIII. kerületi önkormányzat mellett a gazdasági élet számos szereplőjének támogatásával összesen hat kerületben, több helyszínen történnek munkálatok. A városi erdő fejlesztése során kiemelt hangsúlyt élvez a lakosság tájékoztatása, a lakossági rekreációs igények biztosítása és a párbeszéd az egyes területek jövőjének tervezése folyamán.
Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója kifejtette, hogy a fővárosban 3.600, az agglomerációban további, több mint 35.000 hektár állami tulajdonú erdőt kezelnek. Ezt a zöldvagyont Budapest klímavédelmének legjelentősebb biológiai infrastruktúrájaként lehet meghatározni. A klímavédelem közügy, így ezeknek az erdőknek a megőrzéséhez is partnereket keresnek és találnak. Vállalatok, civil szervezetek és önkormányzatok is sajátjuknak érzik Budapest zöldvagyonának megőrzését és klímavédelmét. Ebben a munkában fontos szakmai támogató az Agrárminisztérium, ugyanis az erdőkezelés Magyarországon nem állami finanszírozású feladatkör, hanem az állami tulajdonú erdőgazdaságok ezt saját bevételeikből végzik.
A városi erdők esetében a hagyományos erdőgazdálkodásból származó bevételek is szinte teljesen háttérbe szorulnak, illetve hiányoznak, mivel ezekben az erdőkben nem gazdasági célú szakmai munkát végeznek. Így a Városierdő-fejlesztési Program feladatainak sikeres és szakmailag hatékony kivitelezése, finanszírozása érdekében szükséges és elengedhetetlen a külső támogatói források rendelkezésre állása.
Kapcsolódó bejegyzések
Csodát tesz az agyunkkal az erdei séta – most már kutatás is bizonyítja
Egy tanulmányban a kutatók azt elemzik, hogy a természet hogyan hat az agyunkra.
A Pilisi Parkerdő Városierdő-fejlesztési Programjának jelenlegi feladatairól kisfilm is készült. Itt tekinthető meg:
Bolygónk gazdag, sokszínű élővilágának megismerése, óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.
Forrás és kiemelt kép: Pilisi Parkerdő
