A Hormuzi-szoros blokádja megmutatta a fosszilis energiahordozók sebezhetőségét, de a válságban a műtrágya- és a chipgyártás is érintett. A krízis Ázsiát és Európát is a megújuló energiák használata felé tereli, ám mindez a hazai gazdaságot is érintő negatív trendet indít el.
A közel-keleti tengeri folyosó bénultsága rávilágított a tradicionális kőolaj- és földgázpiacok sebezhetőségére. Ez az energiapiaci sokk Ázsiát és Európát a megújuló energiaforrások felé kényszeríti, emellett alapjaiban rendezi át a megbízhatóság, a megfizethetőség és a biztonság energiapolitikai trilemmáját – derül ki a Bloomberg igen részletes elemzéséből.
Ebben a kialakult helyzetben a fosszilisimport kiszámíthatatlansága miatt felértékelődnek a diverzifikált energiatermelési és -tárolási portfóliók, azaz a zöldtechnológiák, ami a globális ellátási láncok változása miatt a közép-európai régiót is új iparpolitikai irány felé vezeti.
Az immár több mint száz napja tartó blokád miatti kiesés jelentős, napi 6–7 millió hordónyi hiányt okoz a világpiacon. Ez a kínálati sokk a nyersolaj árának hirtelen, közel 50 százalékos megugrását eredményezte, tartósan 100 dollár körüli szintre emelve a Brent, a WTI, sőt a korábban jelentősen olcsóbb, hazánk számára fontos orosz Urals típusú kőolaj árát is. A helyzet paradoxona, hogy a sérült terminálok miatt a közel-keleti exportőrök sem képesek profitálni a drágulásból, hiszen a kieső bevételeik mellett a megugró importköltségekkel is meg kell küzdeniük.
A lakosság és az ipar terheinek enyhítésére a nyugati kormányok máris milliárdos mentőcsomagokat kénytelenek biztosítani: Németország egy 1,6 milliárd eurós, míg Nagy-Britannia egy 455 millió fontos könnyítési programmal igyekszik tompítani az azonnali piaci csapást.
A publikáció tovább olvasható a Makronóm weboldalán.
(Makronóm)
Fotók: Canva