A városokban jellemzően háromféle tér létezik: szürke, zöld és kék. A színek épületekre/építményekre, növényzetre és vízi területekre utalnak. A kék-zöld infrastruktúra a természeti és a vízi területek összefüggő hálózatait jelenti, működő ökoszisztémákkal. A városi tájtervezés egyesíti a városi hidrológiai funkciókat (a kék infrastruktúrát) a növényzeti rendszerekkel (a zöld infrastruktúrával). A kék-zöld infrastruktúra számos előnnyel jár, az éghajlatváltozás mérséklésétől kezdve, a hozzá való alkalmazkodáson, a jólléten át egészen a biodiverzitás növeléséig.

A kék-zöld infrastruktúra elsősorban a városi vízelvezetés javítását szolgálja, és a városi árvizekkel szembeni ellenálló képességre összpontosít. Emellett célja az ökoszisztémák egészségének helyreállítása is. Többek között ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak, minek révén többféle szerepük van. Ilyen szolgáltatások például a beporzás, a víz- és levegőtisztítás, a szabadidős tevékenységek.

A kék-zöld infrastruktúra egyik legfontosabb jellemzője a multifunkcionalitás. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon a területen belül számos környezeti, gazdasági és társadalmi előnye van. A kék-zöld infrastruktúra kihasználja a növényzet és a vízkörforgás közötti kölcsönhatásokat a városi életkörülmények javításához. Például egy „zöldtető” csökkentheti a csapadékvíz-elvezetési igényt, ugyanakkor csökkenti a városi hőszigethatást. Továbbá élőhelyet biztosít bizonyos fajok számára, mindemellett teret kínál pihenésre is. Például egy városi park is a kék-zöld infrastruktúra szerves részének tekinthető, ha a felesleges víz elnyelése mellett rekreációs (szabadidős) lehetőségeket is kínál, és növeli a biodiverzitást.

Ugyanakkor a városi zöld- és kékterületek növelése új élőhelyek és ökológiai folyosók kialakítását is elősegíti a biodiverzitás javára. Ezenkívül az ilyen területek segíthetnek javítani a városi levegő minőségét. Mindemellett társadalmi előnyük is van a városi lakosság számára, ugyanis kedvező hatásúak a lakók fizikai és mentális állapotára, ösztönzik a közösségi szellemet (pl. közösségi kertek révén), így végső soron növelik a jóllétet.

A kék-zöld infrastruktúra és az éghajlatváltozás

A városok kulcsfontosságú szerepet játszanak az éghajlatváltozásban is. Annak ellenére, hogy a városok Földünk felszínének kevesebb mint 2%-át foglalják el, világunk energiafelhasználásnak mintegy 78%-áért felelősek, az üvegházhatású gázok kibocsátásának pedig több mint 60%-a írható a számlájukra. Ugyanakkor az éghajlatváltozás és a környezet drasztikus romlása a kék-zöld infrastruktúrák létrehozását célzó projektek megvalósítása felé tereli a városokat az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fokozása és az ökoszisztémák egészségének helyreállítása érdekében.