A COVID-19 járvány miatti tavaszi lezárásokat követően jelentős javulást mutattak a környezetszennyezési adatok: a Carbon Brief becslése alapján idén akár rekordértékkel, 5,5 százalékkal is csökkenhet az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ahhoz azonban, hogy az iparosodás előtti hőmérsékletszint feletti 1,5 Celsius fokon tartsa a globális felmelegedést, éves szinten 7,6 százalékos kibocsátás csökkenésre lenne szükség.
Az Amundi Asset Management alapkezelő tanulmányában két változó mentén vizsgálja a koronavírus hatását a klímaváltozásra:
- A vírusra nemzetközi, régiós és nemzeti szinten adott politikai válasz
- A vállalatok válasza a COVID-19-re
A két változó mentén három lehetséges forgatókönyvet vázoltak fel a szakemberek:
- A zöld szcenárió szerint a klímaváltozást teljesen beépítik a döntéshozók azokba a tervekbe, amelyek a koronavírus-válságból való kilábalást célozzák, nemzeti és régiós szinten is, mely által a klímaváltozás kockázata menedzselhetőbbé válik, de nem tűnik el.
- A rossz forgatókönyv alapján a klímaváltozás problémája háttérbe szorul a gazdaság talpra állításának fontosságával szemben. A kutatók szerint erre szerencsére kevés az esély.
- A status quo szcenárió a klímaváltozásból fakadó kockázatok nincsenek teljesen beépítve sem a kormányok gazdaságfellendítési programjaiba sem a vállalati tervezésbe. Néhány vállalat inkább a rövid távú túlélésre összpontosít, mások folytatják a fenntarthatóság irányába tett lépéseket. Így egy brutális 2020-as év után újraindulhat a klímaváltozás kapcsán elindult nemzetközi együttműködés, de a nemzetközi közösség még nem tud érdemi előrelépést tenni.
Az elemzés arra figyelmeztet, hogy ha a kormányok és a vállalatok csak a rövid távú kilábalásra koncentrálnak, a járvány elterjedése fel is erősítheti a klímaváltozást, ugyanakkor akár nagyban segítheti is a klímaváltozás ellen folytatott harcot.
