Korábbi cikkeinkben már sorra vettük a ház körül előforduló rágcsálókat és az ellenük bevethető természetes védekezési praktikákat. Ám rajtuk kívül kisebb-nagyobb ragadozók is lehetnek kertünk hívatlan vendégei.
Magyarországon a macskafélék (vadmacska, eurázsiai hiúz), a kutyafélék (vörös róka, aranysakál, farkas, nyestkutya), a medvefélék (barna medve) és a menyétfélék (hermelin, molnárgörény, menyét, közönséges görény, nyest, nyuszt, borz, európai vidra) családjába tartozó ragadozók élnek. Mosómedvék hazánkban eddig csak néhányszor bukkantak fel, általában a környező országokból jöttek át.
Cikkünkben Murányi Zsolt szakmai véleményét kérdeztük, aki a Trivenator vadásziskola tanfolyamvezetője, vadgazdálkodási szakmérnök, korábban pedig hivatásos vadász volt.
Kapcsolódó bejegyzések
Rágcsálók a ház körül – 1. rész
Magyarországon 25 rágcsálófaj él. Kezdjük az ismertetést azokkal, amelyek a ház körül is igen gyakori vendégek!
Melyek azok a ragadozófajok, amelyekkel az emberek leginkább találkozhatnak a házuk körül?
M. Zs: A menyétfélék közül nagyon gyakran a nyest, ritkábban pedig a menyét jelenik meg az ember közelében. A nyest, a nyuszt és a menyét egyébként küllemében nagyon hasonlít egymásra. A laikusok könnyen összetéveszthetik őket. A kertekben megjelenhet még a közönséges görény, illetve a borz is, rajtuk kívül pedig mostanra már a belvárosokban is rendszeresen találkozni vörös rókákkal.
Menyét – a rágcsálóvadász
A menyét (Mustela nivalis) kis méretű ragadozó, teste 15–26 cm hosszú, farkhossza 3–7 cm, marmagassága 3–4 cm. Súlya 110–250 g. Teste hullámosan ívelt, színe vörhenyesbarna, melytől élesen elkülönül a fehér hasi rész.
Karcsú teste lehetővé teszi, hogy a szűk pocokjáratokba is beférjen. Tápláléka elsősorban pockokból áll, de más egérféléket, vakondokokat, madarakat, tojásokat és üregi nyulat is fogyaszt. Óriási energiafelhasználása miatt szinte folyamatosan vadásznia kell. Magyarországon védett állat, természetvédelmi értéke 25.000 forint.
M. Zs: A menyét emberkerülő ragadozó, esetleg mezőgazdasági területeken vagy tanyák környékén találkozhatunk vele. Territoriális faj, még pocokgradáció esetén is legalább 1–5 hektár a saját területe, egyébként nagyjából 15 hektáronként lakik egy-egy menyét. Az embernek kárt nem igazán okoz, esetleg a kisebb csibéket viheti el, de ez sem jellemző. Jelenléte inkább hasznos a kártevő rágcsálók miatt, én magam biztosan nem űzném el a portámról.
Nyuszt – az akrobata
A nyuszt (Martes martes) teste 43–51 cm, farka 20–26 cm hosszú, súlya akár 1,8 kg is lehet. Szőre barna, farka bozontos és hosszú, mellkasfoltja sárga és kerek, a has felé pöttyökre eshet szét. Füle kiemelkedik, lábai rövidek, a talpa szőrös.
Kitűnő a szaglása és a hallása, remekül mászik, és akár 4 m-t is tud ugrani a fák lombkoronájában. Tápláléka általában mókusokból, madarakból, nagyobb rovarokból, bogyókból és tölgymakkból áll.
Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 50.000 forint.
M. Zs: A nyuszt a menyéthez hasonlóan kerüli az embert, nem költözik be lakott területre, emiatt nem kell attól tartani, hogy bármilyen kárt okozna nekünk.
Nyest – a városi polgár
A nyest (Martes foina) testhossza 40–54 cm, farkhossza 22–30 cm, súlya 1–2,3 kg. Nagyon karcsú testalkatú, lábai rövidek, szőre barnás színű. Mellfoltja fehér, nagy és villásan elágazik: ez alapján lehet a legkönnyebben megkülönböztetni a nyuszttól. Orra világos, talppárnái szőrtelenek.
A nyest a nyuszttal ellentétben kedvező feltételeket talált az ember által teremtett környezetben. A 20. században igazi „városi polgárrá” vált. Sikeres elterjedéséhez remek alkalmazkodóképessége segítette hozzá. Ragadozó létére szinte bármit megeszik, a legkönnyebben megszerezhető táplálékot fogyasztja. A könnyen hozzáférhető élelem, a gyümölcsfák, a hulladék, a szárnyasok mellett a nagyszerű búvóhelyek – a padlások, a szigetelések – nagy száma vonzotta az ember közelébe. (Forrás: Csányi Sándor (szerk.) és Heltai Miklós (szerk.): Vadbiológiai olvasókönyv. Mezőgazda kiadó. Budapest, 2010.)
M. Zs: A nyest a nyuszthoz hasonlóan hihetetlenül ügyes és szívós kis ragadozó. Kártétele elsősorban az általa megrágott tárgyak miatt jelentős. Előszeretettel költözik be például az autó motorháztetőjébe, akkurátusan szétrág minden vezetéket, gumialkatrészt. A padláson is szívesen tanyázik, megrágja a szigetelést, a vezetékeket, a fát. Ráadásul éjszakai randalírozásával rendkívül zavarhatja az ember pihenését, ürülékével és vizeletével pedig betegségeket, parazitákat terjeszthet. A nyest a baromfitartók és a galambászok számára is rémálom, hiszen elképesztően kis réseken is befér, és nagyon hatékonyan mészárolja le a szárnyasokat.
Hozzá kell tennem azonban, hogy kártétele mellett pozitív vonatkozása is van a jelenlétének. Számos kártevő rágcsálót (egereket, patkányokat) és kellemetlen rovart (csótányokat, darazsakat, poloskákat) is elfogyaszt. Ezzel együtt jobban tesszük, ha védekezünk ellene. Ez nem könnyű művelet, mert a kisragadozó rendkívül okos és rafinált állat, hamar tanul, emiatt igen nehéz elkapni vagy elriasztani.
Hogyan védekezzünk ellenük?
Megelőzés
Nagyon fontos lépés a védekezésben a megelőzés. Számoljuk fel a ház körül a nyest számára csábító feltételeket!
- Használjunk jól zárható szemetest, amelyhez sem a nyest, sem más kóbor állatok nem férnek hozzá!
- Ne hagyjuk elöl a kutyák, macskák, egyéb házi- és haszonállatok ételeit, táposzsákjait!
- Tömjük be a padlás és a melléképületek réseit, melyeken keresztül bejuthatnak a nyestek!
Mechanikus védelem
- Használhatunk műanyag védőtüskét, amely az autó alá helyezve megakadályozza, hogy a nyestek bemásszanak a motortérbe.
- Padlásunk védelme érdekében tehetünk az ereszcsatornára egy speciális védőövet, amely meggátolja, hogy a kellemetlen ragadozók felmásszanak rajta.
Riasztók
Habár megoszlanak a vélemények a manapság számos gyártó által forgalmazott, többféle típusú, ultrahangos riasztókról, érdemes lehet tenni velük is egy próbát. Figyelembe kell viszont venni, hogy az állat egy idő után megszokhatja a hangot, és a készülék ellenére is visszamerészkedik a területre.
- Kaphatók kifejezetten autóba szerelhető termékek vagy nagyobb területeken hatékony kerti készülékek, illetve fedett helyeken alkalmazható riasztók.
- Még hatékonyabb lehet autónk védelme az ultrahangot és egy figyelmeztető áramütést kombináló termékkel.
Illatok
A nyestek számára kellemetlen illatokat tartalmazó termékek palettája is igen széles, de nem mindegyik környezetbarát, így vásárláskor mindenképpen figyeljünk a hatóanyagra! Ahogyan az ultrahangos berendezésnél, ebben az esetben is fennáll a hozzászokás esélye, így érdemes váltogatni a különböző szagokat.
Választhatunk különböző spray-ket, folyadékot, de illatpárnát vagy riasztó golyókat is.
Biológiai védelem
A kutyaszőrnél sokkal hatékonyabb, sőt az egyik legjobb védelem a kutya. A nyest képes nagyon hamar megtanulni, hogy csupán egy kutyaszőrös pokróc van kitéve, vagy akár kennelben lakik a kutya, de ha az eb szabadon jár-kel a területen, akkor a nyest nagy valószínűséggel inkább elkerüli a helyet.
Kapcsolódó bejegyzések
Ha nincs otthon a macska, cincognak az egerek?
Sokak életét megkeseríthetik a hívatlan vendégekként megjelenő egér- és patkánycsaládok. Cikkünkben a megelőzésről és a méregmentes megoldásokról készítettünk összefoglalót.
Porzás
A ma ismert egyik leghatékonyabb és teljesen környezetbarát nyestriasztó módszer az úgynevezett porzás. Ez a folyamat úgy működik, hogy az állat által látogatott területre erős és kellemetlen illatú, ám nem mérgező – levendulaolaj-tartalmú – port szórnak szét. Miután a nyestek meglátogatták a területet, a por irritálni fogja a szaglószervüket. A bundájukra került por pedig tisztálkodáskor kellemetlen ízű lesz számukra. Ez a két inger kellően erős ahhoz, hogy legközelebb az állat más padlásteret válasszon magának. A természetesség mellett a módszer másik előnye, hogy hatását akár 2 évig is megőrzi.
Két hátrányát említhetjük. Az egyik az, hogy az egyenletes porzáshoz speciális gépre van szükség, amely igen drága, így legjobb, ha szakembert keresünk a művelet elvégzésére. A másik pedig az, hogy csak zárt, nedvességtől mentes térben használható.
Csapdák
A nyestet általában élve fogó csapdával szokás megfogni, ám ez korántsem egyszerű feladat, és némi szakértelmet is kíván.
Mindenképpen strapabíró, rozsdamentes acélból készült, ketreces csapdát érdemes használni, és nagy gondot kell fordítani a megfelelő csalétekre és az álcázásra.
Népi praktikák
Sajnos nehéz túljárni az eszükön az emberhez szokott nyesteknek, de esetleg érdemes kipróbálni az alábbi módszereket is.
- Helyezzünk összegyűjtött kutyaszőrt, esetleg kutyaszőrös pokrócokat a nyest életteréhez közel vagy a motorháztető alá! A nyestek nem szeretik a kutyákat, így reménykedhetünk, hogy a kutyaszagot megérezve elmenekülnek. (Bár – ahogy fentebb is írtuk – ez a megoldás csupán ideiglenesen célravezető.)
- Hasonlóan kellemetlen szag számukra a benzin. Benzinbe mártott rongyokat is kihelyezhetünk a problémás helyekre, de akár ecetes spray-vel is próbálkozhatunk.
- Ugyan tudományos magyarázata nincs, de állítólag az autók körül felállított, vízzel félig töltött PET-palackok is segítik távol tartani a kis ragadozókat.
Közönséges görény – a bandita
A közönséges görény (Mustela putorius) testhossza 32–47 cm, a hímek nagyobbak a nőstényeknél. Bundája sötétbarna, pofája fehér, és „bandita” maszkot visel a szeme körül. Aljszőrzete halványsárga, farka hosszú, lábai rövidek.
Kis termete ellenére erős ragadozó, mindig zsákmányra éhes, olyan nagy állatokat is képes elejteni, mint a mezei nyúl. Nyáron elsősorban békákat fogyaszt.
M. Zs: Közönséges görénnyel – a nyesttel ellentétben – a városokban nem igazán találkozni, viszont a falusi, tanyasi környezetben felbukkanhatnak. Leginkább olyan helyeket kedvelnek, ahol állatokat tartanak, és emiatt sok az egér, a patkány. Az embernek annyi bosszúsága lehet miatta, hogy a görény megöli a baromfit, illetve a házi nyulakat is. Ez ellen – de a nyest és a róka ellen is – úgy védekezhetünk, hogy biztonságos, résmentes, felülről is fedett helyen tartjuk a háztájit. A kerítést is érdemes úgy 40–50 cm mélyen leásni a földbe, és a villanypásztor is nagyon hatékony.
A görény jelenléte egyébként hasznos, hiszen előszeretettel fogyasztja el a kártevő rágcsálókat is.
Borz – a torkos
A borz (Meles meles) 56–90 cm nagyságú állat, ebből körülbelül 11–20 cm hosszúságú a farka. Súlya 6–16 kg között változhat, a hímek nagyobbak. Színe jellegzetes mintázatú, hasa fekete, háta ezüstszürke, pofája fehér, az orrától a szemén át a füléig fekete sáv húzódik.
Alkonyat után indul portyázni, nappal a föld alatti alvókamrájában alszik. Mindenevő, madarakat, rágcsálókat, hüllőket, magvakat, gyümölcsöket, gyökereket és gombákat is fogyaszt, híresen torkos állat.
M. Zs: A borz a rókához hasonlóan egyre inkább bemegy a lakott területekre, sok helyen látni már a falvakban. Éjszakai állat lévén ritkán kerül szemünk elé, pedig kifejezetten sok van belőle az országban, amit leginkább az autóval elgázolt példányok nagy száma mutat. Mivel egyre fogy az élőhelye, az állat megfelelő körülményeket keres és talál az ember közelében. A kertekben sok a gyümölcs, a rágcsáló, a hulladék. Az Egyesült Királyságban például már gyakorlatilag kerti állat lett.
Kártétele nem jelentős, viszont több cikk is foglalkozik azzal a témával, hogy a tuberkulózis egyik terjesztője lehet, amely a tejelő haszonállatokra nézve igen veszélyes. Az biztos, hogy érdemes a szarvasmarhát, a kecskét, a tejelő juhot úgy körbekeríteni, hogy a borz ne férkőzhessen a közelükbe.
A tuberkulózison kívül terjeszthet még különböző parazitákat, esetleg veszettséget is.
Vörös róka – a ravasz
A vörös róka (Vulpes vulpes) a rókák legismertebb faja, a legelterjedtebb szárazföldi ragadozó. Magyarországon mindenhol megtalálható, alkalmazkodóképessége kiváló. Testhossza 50–90 cm, farka 30–55 cm hosszú és bozontos, súlya 3–14 kg. Törzse karcsú, végtagjai viszonylag rövidek és vékonyak. Színe általában vörösessárga, felülnézetből rozsdavörös, hasának és végtagjainak belső oldala fehéres, fülei és mancsai feketék.
Kotorékokban él, általában borzok elhagyott üregeibe költözik be. Leginkább éjjel aktív, de egyre bátrabb nappal is. Fő táplálékai az egerek és a pockok, de megfogja a mezei nyulat, az üregi nyulat és a fiatal őzgidát is, emellett szívesen fogyaszt dögöt is.
M. Zs: A rókák egy része manapság már otthon érzi magát az ember körül. Opportunista állat, a lehető legkönnyebben megszerezhető élelmet fogja elvinni, és az ember közelében nagyszerűen megtalálja a számításait. Sok helyen már a városokban is teljesen nyugodtan sétálgat az utcákon akár fényes nappal is, nem fél sem az embertől, sem az autóktól, sem a kerítés mögött ugató kutyáktól.
Kártétele egyébként abban az időszakban kiemelkedő, amikor kölykei vannak, mivel a kicsiknek rengeteg húsra van szükségük a fejlődéshez. Ilyenkor a szukát nem érdekli semmi, csak a kölykök, így többet kockáztat, akár fényes nappal elviheti a fél vagy az egész tyúkudvart.
Ezenkívül persze különböző betegségeket, akár veszettséget is terjeszthet, bár a rendszeres oltás miatt ez a vírus mára eléggé visszaszorult.
Helyette viszont létezik egy apró parazita, amely éppúgy halálos lehet az emberre. Sajnos erről rendkívül kevesen tudnak, pedig nagyon fontos lenne az emberek tájékoztatása. A róka apró galandférge (Echinococcus multilocularis) a róka székletével ürül, illetve a szőrén is megtapadhatnak az apró kis peték, melyek a szabadban akár egy évig is fertőzőképesek maradnak. A peték beszennyezhetik a földön érő bogyókat, a különböző növényeket vagy akár a vizet is. Ha a konyhakertben megfordul a róka, a terményeink sincsenek biztonságban. A gond az, hogy a fertőzés az emberben hosszú ideig tünetmentes, miközben a lárvák növekedése a májszövet pusztulását okozza. Mire fájdalmat, illetve más tüneteket tapasztalunk, már elkerülhetetlen a műtét, de akár bele is lehet halni a betegségbe.
A szopornyica is egyre több helyen üti fel a fejét mostanában a rókák körében, akik szépen behurcolják a fertőzést a kutyák közé. Sok fiatal vagy éppen idősebb, nem megfelelően immunizált kutya esett áldozatul a kórnak az utóbbi időben.
Védekezés
M. Zs.: A rókák ellen tehát mindenképpen nagyon fontos a védekezés. Sajnos manapság divat lett vadállatokat etetgetni a ház körül, mert „cukik”. Ezzel pedig többet ártunk, mint használunk, hiszen a vadállat, az vadállat. Ha megszokja az embert, agresszíven viselkedhet, és általában viselkedik is.
A legjobb védekezés, ha tekintélyes kutyánk van a portán belül, aki szabadon mozoghat, de fontos a baromfiudvar kiemelt védelme is leásott, lebetonozott, erős kerítéssel, felső védőhálóval. És ami igazán hatékony ellenük: a villanypásztor. A konyhakertet is javaslom megfelelően elkeríteni az említett galandféreg miatt.
A megelőzés is fontos lépés ahhoz, hogy ne szokjanak hozzánk a rókák: a szemetes legyen jól zárható, az ételmaradékot – a háziállataink eledelét is – mindig takarítsuk el, a komposzt se legyen nyitott! Ha már bejár a kertünkbe a róka, akkor a helyi vadásztársaság segítségét kérhetjük. Ők kihelyeznek majd egy élve fogó csapdát, amellyel szakszerűen el tudják kapni az állatot.
Nagyon fontos hangsúlyoznom, hogy ha szelídnek, esetleg betegnek, sérültnek látszik egy róka, soha, semmilyen körülmények között ne nyúljunk hozzá, hanem hívjuk a területileg illetékes vadásztársaságot!
—
Bolygónk gazdag élővilágának megismerése, óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.
Kiemelt kép: Canva
