A retek az első friss csemege, amely tavasszal a kertből az asztalra kerül. Roppanós gumóját fogyasztjuk, és a zöldségesnél gyakran fel is teszik a kérdést: eltávolítsák-e a zöldjét. A válasz erre egyértelműen az, hogy ne! A retek minden része igazi kincs, a levele nemcsak ehető, de tele van értékes vitaminokkal, nyomelemekkel, amelyek a tavaszi vitaminpótláshoz szükségesek, ráadásul igazán ínycsiklandó fogásokat varázsolhatunk belőle. Íme néhány hasznosítási mód, hogy ezután másképp tekintsünk a reteklevélre!

A retek a káposztafélék családjának tagja, ahová a legváltozatosabb megjelenésű zöldségféléink tartoznak, amelyeket más-más részükért szeretünk. A karalábét a megvastagodott szárrészéért, a karfiolt a virágzatáért, a fejes káposztákat a levelükért. Ám szokásainktól függetlenül a káposztafélék minden szár feletti része fogyasztható! A retek pedig még ezen is túlmegy, hiszen a gyökérgumója is! De attól még ne feledkezzünk meg a dús levélzetéről se, amely a zöldség javát teszi ki, így nagy pazarlás kidobni ezen értékes részeket.

Ugyanakkor az érett, dús lombozatú levélzet már tapintásra is szúrósnak tűnhet, és nem csábít arra, hogy ugyanezt a szánkban akarjuk érezni. Néhány trükkel azonban – akár nyersen, akár főzve  –  mennyei fogásokat készíthetünk belőle. A retek életciklusaihoz igazítva, alább kipróbált receptek és ötletek következnek, hogyan hasznosítsuk a konyhánkban.

Retekmikrozöld, avagy ritkításból a szendvicsre 

A retek mikrozöldként fogyasztva is kedvelt, az egy-két hetes növényke igazi érzéki csalódás, mert íze a zsenge gumóra emlékeztet. Téli vitaminpótlásként az ablakpárkányon is egyszerűen nevelhetünk magunknak retekmikrozöldet, amely salátába keverve vagy szendvicsfeltétként is fogyasztható. Ha van konyhakertünk, tavasszal a sűrűn kelt állomány ritkításával hasonló retekmirkozöldet nyerhetünk az ágyásainkból is, amit akár munka közben azonnal el is fogyaszthatunk, vagy felkínálhatjuk a családnak vacsorára a kert első ajándékaként.

Smoothie-ba keverve: a nyers vitaminbomba

Ha rendszeresen fogyasztunk zöld leveket, már meg is van a tökéletes helye a reteklevélnek! A gumójától megfosztott részeket nyugodtan hozzáadhatjuk a többi zöldhöz, így nyersen fogyasztva ki is maxoltuk csodás hatását.

Reteklevélpesztó

Az idei nagy kedvenc, amellyel baráti körömet is sikerült meglepnem. Bár nem vagyok elfogult, ha azt állítom, egy pesztóval nem lehet mellélőni, plusz a tartósításnak is kiváló formája, reteklevélből készítve igazi gourmet-fogást nyerhetünk! 

Az ötlet onnan jött, hogy a kertem igencsak bővelkedik retekben, ám májusra a sűrű állományban már sok hatalmas lombozatú, gumót nem nevelő növény cseperedett fel. Kidobni viszont nem szerettem volna, így a maradék rukkolával, valamint az otthon épp fellelhető alapanyagokból elkészült pár üveg az alábbi receptből, ami nagyon gyorsan el is tűnt.

2 nagy csokor reteklevél

1 csokor rukkola

kemény sajt (nálam parmezán)

pirított magvak (nálam szezám, kesudió, napraforgó)

kb. 1,5 dl hidegen sajtolt olaj (nálam napraforgóolaj)

só ízlés szerint

A magvakat serpenyőben, olaj nélkül lepirítjuk. Az összes hozzávalót az aprítógépbe tesszük, és voalá. Fogyasztható szendvicshez, mártogatóként, tésztafeltétként. Az elismerés nem marad el.

Ha már unod a spenótot: reteklevél főzeléknek, krémlevesnek

A saját veteményeskert érdeme, hogy a konyhában is találékonyságra ösztönöz. Szegény ember vízzel főz, a gondos kertész meg abból, amit a kertben épp talál. És a szükség szülte tapasztalatok útján bizonyosságot nyer: felesleges is sablonokba zárni egy zöld főzeléket! 

A reteklevél a konyhában végezheti spenót módjára is, akár kiegészítve, akár helyettesítve a megszokott alapanyagot. De ha van miből merítenünk (szüretelnünk), igazán komplex ízeket érhetünk el az összetevők dúsításával! Alább egy spontán tavaszi kémlevesrecept, amelyhez felhasználtunk mindenből egy kicsit, ami épp szüretre érett a magaságyásokban. 

1 marék spenót

1 marék rukkola

2 csokor reteklevél

1 csokor újhagyma

pál szál petrezselyemzöld

karalábé-mikrozöld 

na meg a konyhából: vaj, liszt, tejszín

A zöld összetevőket felaprítottam, majd vajon megpároltam. Egy kanál liszttel sűrítettem, majd felöntöttem kevés vízzel, és puhulásig főztem. Turmixolást követően került bele egy kis tejszín, majd egy utolsó forralással készre főztem. Karalábémikrozöld-levesbetéttel tálalva végeredményképp pedig egy egészen exkluzív fogás született.