Egy 3-5 ezres rozmárcsorda gyülekezik az észak-oroszországi Kara-tenger partjain, melynek az az oka, hogy a klímaváltozás lassan teljesen eltünteti jeges életterüket.
Korábban mi is megírtuk, hogy soha nem látott mértékben késik a jegesedés a sarkvidéki vizeken, amely közrejátszik abban, hogy a rozmárok kénytelenek a partvidéken pihenőhelyet keresni.
Az észak-nyugat szibériai Jamal-félszigetet két éve látogatják nagyobb számban a rozmárok, habár azt is lehet sejteni, hogy korábban is használták a helyet pihenésre. Erre a térség nyenyec neve, a Tituej-Szale utal, mely magyarul Rozmár-fokot jelent.
A rozmárok életük jelentős részét jégtáblákon töltik, azonban a tél egyre később kezdődik, és egyre korábban ér véget, mely az ő életükre is komoly hatást gyakorol.
Ennek ellenére viszont örvendetes fejlemény, hogy az évszázados vadászatuk után, a védetté válásuk óta folyamatosan emelkedik a számuk, jelenleg jóval több mint 50 ezerre becsülik számukat a kutatók.
Forrás: telex.hu
