Még Paks kiesését is áthidalhatná a megfelelő energiatárolás
A paksi atomerőmű leállása nem a megújuló energia korlátait, hanem a hazai energiatárolás hiányát teszi látványossá. Miközben a napelemek napközben Paks kiesése mellett is nagy mennyiségű áramot termeltek a nyári kánikulában, estére a tárolók hiánya miatt megnőtt az importigény.
Szilva Attila fizikus, a BME és az Uppsalai Egyetem korábbi kutatója, a Furik blog szerzője szerint megfelelő elektromos tárolókapacitással még egy ilyen válsághelyzet hatásai is jelentősen enyhíthetők lennének. A cikk kiemeli, hogy a napokban leállhat a paksi atomerőmű. Teljesítménye a töredékére csökkent, és még mindig nincs kizárva a teljes leállás sem.
Az erőmű 44 éves történetében ilyen még nem történt. Ez önmagában történelmi pillanat, de nem ez az egyetlen olyan esemény, ami 2026-ban a klímaváltozás hatását minden korábbinál világosabbá teszi Európában és Magyarországon. Hiszen klímaváltozás nélkül nem lenne ennyire alacsony a vízszint és ennyire meleg az EU legnagyobb folyója.
A cikk rámutat, hogy a probléma este van, amikor az áramigény kifejezetten magas, különösen melegben, mikor a légkondicionálók intenzíven működnek, de nincs elég rendelkezésre álló forrás. A Dunamenti Erőmű megjavítása után az esti és éjjeli gázerőművi termelés az elmúlt napokban valamennyire tudott nőni, de ez nem elég a kieső paksi teljesítmény pótlására.
Aki teheti, továbbra is mérsékelje az áramfogyasztást, vagy legalább ütemezze át az áramhasználatot a nappali órákra olyan esetben, amikor ez lehetséges.
Napközben ugyanis sokkal jobb a helyzet. A napelem-termelés egy kánikulai délben akár a 6-7 GW-ot is elérheti, amivel Magyarország világelső a napenergia arányát tekintve az energiamixben. A különböző dőlésszögeknek és tájolásoknak köszönhetően az egyes napelemes rendszerek termelési görbéi jelentősen eltérhetnek egymástól, ezért a háztartási napelemek teljesítményét csak becsülni lehet.
A tavalyi egész éves napelem-termelési arány 27 százalék volt a magyar energiamixben, ami bőven a 10 százalékos világátlag felett van. A második helyezett Chile 25 százalékkal, ugyanakkor az országban a tárolási kapacitások is ugyanilyen mértékben nőnek: a tavaly újonnan hozzáadott napenergia 76 százalékát képesek nappalról estére eltárolni.
A jelenlegi, 8 GW feletti névleges napelemes teljesítményt 2030-ra várhatóan kiegészíti majd 4 GW szél is, ami télen és éjszaka fúj jobban, miközben a napenergia aránya is tovább nőhet. Lesz tehát bőséges olcsó és a klímát nem szennyező energia, de a tárolás megoldása egyre inkább kulcskérdéssé válik.
A publikáció teljes terjedelmében a Másfélfok weboldalán olvasható.
Fotó: Canva
