A tengerfenéki iszap felkavarása az erdők felégetéséhez hasonlóan visszafordíthatatlan károkat okoz a klímának, az élővilágnak és az embernek is. A károkozás mértékének becslése ráadásul optimista.
Trisha Atwood ökológus, a vonóhálós halászat ártalmairól szóló, frissen megjelent tanulmány egyik szerzője úgy véli, hogy az okozott károk egy része nyilvánvaló: a fenékvonóhálók elpusztítják a természetes tengerfeneket, megbolygatják az élővilágot és jóvátehetetlen károkat okoznak az itt élő korallokban és szivacsokban. Az is ismert egy ideje, hogy a tengerfenéken megkötött karbonkészletet is felkavarják, de mindeddig nem születtek pontos számítások arra, hogy így mennyi szén-dioxid szabadul fel, és ez hova jut.
A vonóhálós halászat emisszióját 2021-ben Enric Sala kezdte el vizsgálni, aki a mostani kutatásban is részt vett. Ekkor Sala és társai arra jutottak, hogy a halászati módszer karbonlábnyoma nagyjából a légiközlekedésének felel meg, de ebbe beleszámolták a halászhajók üzemanyagát is. Az akkori kutatásban megnézték a módszertől várható hasznot is, ebből kiderült, hogy a fenékvonóhálók használata már a halászoknak sem éri meg, hacsak a támogatások miatt nem. Mivel a túlhalászat miatt egyre kevesebb a zsákmány, többet kell hajózni érte, ez viszont még több szén-dioxid-emisszióval jár.
Kapcsolódó bejegyzések
Aquaman a mélytengeri bányászat ellen és a szemétből guberált élet – Filmajánlók
A Megszólal a mélység és a Palackosok című filmet a 20. Verzió Filmfesztiválon tekinthetjük meg.
A mostani kutatás azt mutatja, hogy a tenger mélyén felszabadított szén-dioxid 55-60 százaléka jut el a légkörbe kilenc éven belül, ami évente 370 millió tonnás emissziót jelent. Ez Atwood és társai szerint elég jelentős mennyiség ahhoz, hogy globálisan is számolni kelljen vele. Ez a kibocsátás kétszer annyi ugyanis, mint amennyit a világ összes halászhajója képes produkálni.
Sala szerint ez azt is jelenti, hogy a vonóhálós halászattal foglalkozó országoknak ezt is bele kell építeniük az emissziós terveikbe. A mostani számok a kutatók véleménye alapján ráadásul még elég optimisták: a Global Fishing Watch egy tanulmánya úgy véli, hogy a fenékvonóhálós módszerrel halászó hajók 75 százalékát nem is figyelik, Sala és társai pedig csak a megfigyelt hajók alapján hozták meg a becsléseiket.
Kapcsolódó bejegyzések
A tengeri emlősökre sincs tekintettel a halászat
Évente legalább 650 ezer bálna, delfin és fóka pusztul el halászhálókba akadva, a „járulékos veszteségként” elpusztuló 28 millió tonnányi tengeri élőlény között.
A fenntarthatóság és a természetvédelem az egész emberiség érdeke. A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért kiemelten foglalkozott a nemrég véget ért Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is.
Forrás: Qubit
Kiemelt kép: Canva