Mi lenne, ha azt állítanánk, hogy a „tojásszín” kifejezés hallatán már nem egyértelmű, hogy milyen árnyalatról van szó? Vagy hogy húsvétkor nem kell tojásfestéssel bajlódni, mert frissen, a tyúkból kipottyanva is megkapjuk a színes választékot, és egész évben a tavaszi ünnepet idéző tojásokat tojhatnak baromfijaink? Mindez ma már teljesen elképzelhető a háztáji tyúktartásban. Sőt, egyre nagyobb teret hódítanak hazánkban is a szivárványtojások, pontosabban azok a tyúkfajták, amelyek ilyeneket tojnak.
Hogyan készül a tyúkban a tojás?
Kissé leegyszerűsítve a folyamatot, egy tyúknak körülbelül 26 órára van szüksége ahhoz, hogy „elkészítse” és megtojja tojását. Az egész folyamat azzal kezdődik, hogy a petefészkében létrejön a tojássárgája, amely a petevezetéken át eljut a méhbe. Ezalatt társul hozzá a proteinben gazdag tojásfehérje, majd együtt szívnak magukba ásványi anyagokat, illetve nedvességet, elérik végleges méretüket, és körülveszik magukat hártyákkal. Ezt követően a méhben alakul ki rajtuk az a védelmező réteg, amelyet tojáshéjnak nevezünk. Itt kerül rá a legkülső hámréteg is, és ebben a szakaszban kapja meg azt a színt, amit mi is látunk, amikor a tojóládából összeszedjük.
A tojás színe függ a tyúk fajtájától, a genetikájától és attól, hogy ennek megfelelően milyen pigmentekkel tudja megfesteni a tojás héját. Ha bolti tojást vásárolunk, tipikus tojásszínűvel találkozhatunk leginkább vagy esetleg teljesen fehérrel. Egyszerűen azért, mert olyan tojófajta tyúkoktól származnak, amelyeknél a magas hozam számít. Nagy színbeli variabilitásra nem számíthatunk tőlük, ennél sokkal fontosabb a mennyiség és a minél nagyobb méret.
A tojások színeit pigmentek adják, az pedig, hogy milyen pigmentek, az őket szabályozó génektől függ. Nagyjából 8 gén határozza meg, hogy a lehetséges két színanyagból – a barnából és a kékből – melyik milyen mennyiségben kerül a tojásra. Vannak olyan tyúkfajták, amelyeknél csak az egyik pigment aktiválódik, míg másoknál mindkét színanyag érvényesül. De nézzük, milyen tyúkfajtákból kell válogatnunk, hogy ne csak húsvétkor, hanem egész évben színes tojásokkal tölthessük meg a kosarat.
Türkizkék tojások Dél-Amerikából
Akik ismerik a Chiléből származó fajtát, az araucanát, egyből az jut eszükbe, hogy milyen szép babakék tojást tud produkálni. Annak, aki nem ismeri a fajtát, megpillantva leghamarabb a helyes kis tollcsomók tűnnek fel az arc két oldalán. Ahogy a madár feneke felé halad az ember szeme, nyilvánvalóvá válik, hogy nem ékes farktollakban végződik az állat, hanem ehelyett lekerekített félgömb formában. Ez olyan külsőt kölcsönöz az araucanának, ami az új-zélandi kivi testalkatára hajaz. Méretben is hasonló, kicsi, legfeljebb közepes termetűnek számít ez a fajta, így tojása is maximum S-es méretű. Taréja is eltér a szokásostól, úgynevezett borsótaréjt visel a fején. Tojásának héját egyedül kék pigment festi.
A franciák csokitojása
A francia eredetű marans tyúkokról viszont az ellenkező mondható el: erős barna pigmentjeik a téglavörös és a csokoládészín palettáján lévő árnyalatokban színezik a tojásokat. Ez a fajta már nagyobb termetű, tipikus kettős hasznosítású. Taréja szimpla, leggyakoribb a fekete réz és a kék réz színváltozat. A lábaikon gatyát formáló tollakról könnyen azonosíthatjuk őket, ezek a csüd külső oldalán helyezkednek el, és a legszélső lábujjak végéig terjednek.
A zöld ötven árnyalata
Sötétbarna és kék tojást tojó fajtákat keverve kapjuk meg az olive eggert, amely nem számít különálló fajtának, és még magyarosított elnevezése sincs. Hazánkban a leggyakrabban az araucana és marans fajta párosításával tenyészthetjük ki, ha izgalmas színeket tojó tyúkokat szeretnénk a csapatunkban tudni. A tojások színe az üde zöldtől a már-már barnás olívazöld színig bármilyen lehet.
Easter egger, az igazi húsvéti tyúk
Ha lefordítjuk ennek a fajták kereszteződéséből létrejött keveréknek az elnevezését, azt kapjuk, hogy „húsvéti tojást tojó”. Semmi más nem tükrözi ennél jobban a lényeget: az easter eggereknél nem sejthetjük előre, hogy milyen színű tojást tojnak majd. Egyetlen feltétel, hogy egyik felmenője kék tojást tojó egyed legyen, míg a másik a világos barnát (is) örökítse. Az így kapott következő generációtól számíthatunk valamilyen más árnyalatú kék, barna, világos sárga vagy akár rózsaszínes tojásra.
Hófehéret tojó olasz fajták
Az Itália területéről származó fajtákra jellemző, hogy tojásuk tejfehér. Ez egyesek szerint tisztább, egészségesebb látványt nyújt, mint a barnább változat, emiatt lehet kedveltebb a vásárlók körében. Ha díszíteni, festeni szeretnénk, az ő tojásaikkal érhetjük el a legjobb eredményt. Jó tojófajták, M-es, de akár L-es méretű tojással is büszkélkedhetnek. Klasszikus „szimpla” tarajuk a tyúkok esetében is hatalmasra nő. Hazánkban többféle színváltozatban kapható az úgynevezett itáliai fajta, illetve találkozhatunk a hófehér tollazatú Bianca di Saluzzóval is. Fehér tojása van még a leghornnak, amelyet ugyan Amerikában tenyésztettek ki, de itáliai származású, fehér színű baromfiból.
Foltos tojásfestés a holland fajtától
Ha pettyekkel, foltokkal díszített tojásokat is szeretnénk látni a kosarunkban, akkor ezt a Hollandiából származó welsumi fajtától kaphatjuk meg biztosan. Egy igazi kettős hasznosítású fajtáról van szó, amely küllemre látványos, és az itáliai fajtákkal ellentétben sokkal barátságosabb természetű. Középbarna alapszínű tojását vöröses színű pöttyökkel festi be a tyúk a tojáskészítés utolsó fázisában. De képzeljük csak el, milyen lehet egy zöld árnyalatú tojás sötét foltokkal, amit egy kis szerencsével akkor kaphatunk, ha a welsumit kék tojást tojó fajtával párosítjuk!
A Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón is a kiemelt témák közé tartozott állatfajaink védelme és fenntartása, melyet a Your Planet kiállítás mutatott be. A 18 szigetből álló tárlat több mint 6500 négyzetméteren kapott helyet, és különleges vizuális megoldásokkal tette kézzelfoghatóvá a fenntarthatósági és környezetvédelmi kihívásokat, melyekkel az élővilággal együtt szembe kell néznünk.
Képek: Fülöp Zita