Szolnokon indul a konyhai zöld- és élelmiszerhulladék házhoz menő gyűjtése, a rendszert a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. és az NHSZ Zounok Zrt. működteti.
Borsfay-Horváth Judit, a MOHU termék és anyagáram vezetője elmondta, hogy a program meghatározott, társasházas részeken indul. Hozzátette: nemzetközi tapasztalatok alapján a begyűjtött élelmiszer-hulladék mennyisége és minősége a házhoz menő rendszerrel növelhető leginkább. Így jelentősen csökkenthető a hulladéklerakók üvegházhatású gáz-kibocsátása, javítható a talaj minősége, valamint fokozható az általános hulladékkezelési rendszer működési hatékonysága.
A MOHU vállalta, hogy 2040-ig a teljes hazai hulladékmennyiség 65 százalékát újrahasznosítja, és 10 százalék alá viszi a jelenleg az országban kiemelkedően magas, lerakásra szánt hulladékot. A társaság céljának nevezte a hatékonyan működő, egységes hulladékgazddálkodási rendszer kialakítását, amelynek része a szelektív hulladékgyűjtés is. A koncessziós hulladékgazdálkodási feladatokat ellátó társaság fokozatosan és folyamatosan vezeti be 2024-től a konyhai biohulladékok házhoz menő gyűjtését.
Kapcsolódó bejegyzések
Kevesebb ételt dobunk ki, mint az uniós átlag
Mi magyarok 2021-ben 25,2 kg elkerülhető élelmiszer-hulladékot termeltünk, ami javuló tendencia és ezzel az EU-s átlag alatt vagyunk.
A konyhai zöld- és élelmiszerhulladékot biogáz üzemekben hasznosítják újra, így járulva hozzá a körforgásos gazdaság kiépítéséhez, hiszen megújuló energiaforrásként áramot és hőt állítanak elő belőle. A biogáz üzemben képződő maradék ráadásul – magas tápanyagtartalma miatt – kiváló komposztot és humusz állagú anyagot képez a mezőgazdaság számára. Különösen fontos lesz a visszagyűjtésnél, hogy minél magasabb tisztaságú anyagot tudjanak gyűjteni.
Borsfay-Horváth Judit elmondta: év elején tizennégy településen indítják a programot fokozatosan. Több helyen már februárban el tud indulni a szolgáltatás, más településeken márciusban. A MOHU honlapján szereplő információk szerint az érintett települések: Budapest, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szolnok, Kecskemét, Cegléd, Zalaegerszeg, Békéscsaba, Nagykanizsa, Tatabánya, Kaposvár, Gyula, valamint Békés társasházi övezetei.
Kapcsolódó bejegyzések
A biogáztól az állatmenhelyig – mi lesz a boltokban lejáró zöldségekkel és gyümölcsökkel?
Érezhetően egyre drágábbak a zöldségek és gyümölcsök, így egyre fontosabb szerepet kap az, hogy kevesebb élelmiszert dobjunk ki, és a sérült, lejárati idejükhöz közeledő termékeket is megmentsük.
A hulladékgazdálkodással kapcsolatban a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is számos előadás, és kerekasztal-beszélgetés hangzott el. A témáról Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke beszélgetett, Hernádi Zsolttal a MOL elnök-vezérigazgatójával.
Az eseményen kiosztott tájékoztató szerint a konyhai zöld-és élelmiszerhulladékot gyűjtő kukában sokféle szerves hulladék elhelyezhető: például gyümölcsök és zöldségek maradékai, kávézacc, teafű (viszont a filter nem), fűszerek, tojáshéj, főtt ételmaradékok, pékáruk vagy épp feldolgozott élelmiszerek és húskészítmények is. Fontos viszont, hogy nem szabad beledobni csontot, az élelmiszerek csomagolását, porzsákot, porszűrőt, papír zsebkendőt, pelenkát. Ezek, illetve az ezekhez hasonló anyagok ugyanis amellett, hogy nem komposztálhatóak, károsíthatják a hasznosítást végző gépeket. Tilos lesz továbbá a barna kukákba helyezni a fák ágait, leveleit, gallyakat, valamint kommunális hulladékot is.
(MTI)
Fotó: Canva
