Martina Strömvik professzor és csapata egy burgonya-pángenomot hozott létre, hogy azonosítsa azokat a genetikai tulajdonságokat, amelyek segíthetnek a következő szuperkrumpli előállításában.
Mivel az éghajlatváltozás továbbra is komoly kihívásokat jelent a fenntartható élelmiszer-ellátásban szerte a világon, a montreali McGill Egyetem tudósai a burgonya ellenálló-képességének és tápanyagtartalmának javítását tűzték ki célul. A ScienceDaily beszámolója szerint Martina Strömvik professzor és csapata egy burgonya-pángenomot hozott létre, hogy azonosítsa azokat a genetikai tulajdonságokat, amelyek segíthetnek a következő szuperkrumpli előállításában.
A molekuláris biológiában a pángenom (vagy szupragenom) tartalmazza az egy fajhoz tartozó lehetséges gének teljes választékát.
A szuper pángenomunk rávilágít a burgonya genetikai sokféleségére és arra, hogy milyen genetikai tulajdonságokat lehetne érvényesíteni a termesztésben
– mondta Strömvik professzor, aki kanadai, észak-amerikai és perui kutatókkal dolgozott együtt.
A vadon élő burgonyafajták sok mindent megtaníthatnak nekünk arról, hogy milyen genetikai tulajdonságok kritikusak az éghajlatváltozáshoz és a szélsőséges időjáráshoz való alkalmazkodásban, valamint a táplálkozás minőségének és az élelmezés biztonságának a javításában.
Kapcsolódó bejegyzések
A genetikai erőforrások védelme a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központban
A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ teendőinek, valamint a tápiószelei Növények Génmegőrző Intézetének bemutatása.
A pángenom felépítéséhez a kutatók szuperszámítógépeket és nyilvános génbankokat használtak. Úgy vélik, a segítségével számos kérdést meg lehet válaszolni ennek a fontos növénynek az evolúciójáról, amelyet közel 10 000 évvel ezelőtt háziasítottak az őslakosok Peru déli hegyvidékein. Használható arra is, hogy segítsen azonosítani bizonyos géneket egy szuperkrumpli megalkotásához, akár a hagyományos nemesítés, akár a génszerkesztés technológiájával.
Kapcsolódó bejegyzések
A génbank stratégiai jelentőségű – Interjú
Dr. Liptói Krisztinával a génbankok szerepéről, továbbá őshonos haszonállataink in vivo és in vitro génmegőrzéséről beszélgettünk Gödöllőn.
A tudósok azt remélik, hogy kifejleszthetnek egy olyan burgonyát, amely jobban ellenáll a betegségek különféle formáinak és a szélsőséges időjárásnak, például a túl sok esőnek, a fagynak, illetve az aszálynak.
