Egy friss tanulmány szerint szinte leállt az innováció a légi közlekedésben, ami alapjaiban veszélyezteti a szektorban a zöldátmenetet.
Miközben a légi közlekedési ipar egyre ambiciózusabb klímacélokat hirdet, a repülőgépgyártás technológiai innovációja évtizedes mélypontra süllyedt – olvasható a Makronóm elemzésében.
Kapcsolódó bejegyzések
Mégis lehet zöld a repülés?
Hogyan lenne lehetséges, hogy a levegőt szennyező és az ózonréteget oly mértékben romboló kerozinmeghajtású repülőgépeket zöld alternatíva váltsa fel?
A Transport & Environment (T&E) nevű zöldthinktank friss jelentése szerint a Boeing és az Airbus dominanciája, a verseny hiánya és a szabályozói tétlenség súlyosan akadályozza az előrelépést. Ha nem történik fordulat, Európa nemcsak a klímacéljairól mondhat le, hanem a versenyképességéről is a globális technológiai versenyben.
A T&E júniusi jelentése, amely a Párizsi Légishow előestéjén látott napvilágot, lesújtó képet fest a repülőgépgyártás innovációjáról. Az Airbus és a Boeing ugyanis nem tervez új típuscsaládot bevezetni a következő évtizedben, ehelyett több évtizedes modelljeik újramotorozásával próbálják fenntartani piaci pozíciójukat.
Kapcsolódó bejegyzések
Jönnek az elektromos áram, hidrogén és zöldkerozin hajtotta repülők
A légi közlekedésben is változtatni kell, ha komolyan gondoljuk a klímaváltozás elleni harcot. A gyártók már különböző alternatív üzemanyagokkal, hidrogén- és elektromos hajtással kísérleteznek.
A T&E modellezése szerint, ha a nagy repülőgyártók valóban új, radikálisan hatékony típusokat fejlesztenének, az európai légi közlekedés energiahatékonysága 2050-ig 17 százalékkal is javulhatna. Ez évente 123 millió tonnával kevesebb szén-dioxid-kibocsátást jelentene, ami több mint 60 millió belső égésű motoros autó emissziójának felel meg. A mostani trendek alapján viszont a technológiai előrelépés várhatóan a legoptimistább becslések szerint is csupán a felére, 8–9 százalékra korlátozódik, ami messze elmarad a Net Zero Aviation stratégia célkitűzéseitől.
A tanulmány tovább olvasható a Makronóm publikációjában.
(Makronóm)
Fotó: Canva