A tavaly tavaszi lezárások légköri következményeit vizsgálva azt vették észre a kutatók, hogy a korábbi évekhez képest kevesebb olyan felhő képződött, amely bent tartja a légkörben a meleget.
A német, francia és brit kutatók azt vizsgálták, hogy a részben a lökhajtásos repülőgépek által képzett cirrus típusú felhők mennyisége hogyan alakult a koronavírus-világjárvány miatt bevezetett utazási korlátozások idején, a korábbi évek hasonló időszakához képest – írja a hvg.hu a Lipcsei Egyetem közleménye alapján.
Kapcsolódó bejegyzések
A szaharai porviharok és a globális felmelegedés
Egyre gyakoribbak a szaharai porviharok, amelyek vörösre festik utcáinkat, autóinkat. Ennek hátterében is a globális felmelegedés áll.
A 30 kilométer felett képződő, áttetsző cirrus típusú felhők (vagy pehelyfelhők) ugyan a többi felhőtípushoz hasonlóan visszaverik a napból érkező sugárzás egy részét a világűrbe, ám ennél jóval nagyobb mértékben sugározzák vissza a felszín felé az onnan származó hőt. Ezzel lényegében fűtik a bolygót, hozzájárulnak a klíma melegedéséhez.
A vizsgálatok során a kutatók az északi szélesség 27° és 68°-a közötti térség felhőiről készült műholdképeket elemezve megállapították, hogy a járvány miatti korlátozások idején 9 százalékkal kevesebb cirrus képződött, mint a korábbi időszakban, ráadásul a felhők sűrűsége is csökkent 2%-al.
A tanulmányból látszik, hogy a repülők kondenzcsíkjai miatt több cirrus képződik, amelyek hatással vannak a globális felmelegedésre.
–mondta Johannes Quaas a kutatás vezetője
A professzor szerint az összegyűjtött adatok megerősítették a korábbi, klímamodelleken alapuló becslések helyességét. A kutatás lehetőséget ad arra, hogy a jövőben a repülőgépek útvonalainak tervezésekor törekedhessenek a cirrus felhők képződésének megelőzésére, például a légifolyosók elkülönítése révén. Ezzel együtt arra is rámutat, hogy a légiközlekedés volumenének visszafogása több módon is erősítheti a felmelegedés megállítását célzó törekvéseket.
