Az szigetország kiadta első nemzeti tervét, melynek célja, hogy segítse a felkészülést az éghajlati válság olyan várható következményeire, mint az árvizek, erdőtüzek illetve a tengerszint emelkedése. James Shaw éghajlatvédelmi miniszter a terv bemutatásakor elmondta: miközben Új-Zéland mindent megtesz a kibocsátás csökkentéséért, felkészül a hatalmas éghajlati zavarok valószínű forgatókönyveire is. A miniszter létfontosságúnak nevezte, hogy az ország felkészült legyen.
A most ismertetett terv fogódzókat nyújt ahhoz, hogy milyen megoldásokkal lehet megvédeni az infrastruktúrát, a lakásokat, a városokat és a kulturális kincseket. Ahogy a Guardian cikke írja, a terv nagy része az emberek, a vállalkozások, és az önkormányzatok felkészítésére összpontosít, biztosítva, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak a kockázatokról.
Kapcsolódó bejegyzések
Mely területek élhetik túl az esetleges apokalipszist?
A New York Times egy a Sustainability című folyóiratban júliusban közzétett elemzés alapján sorra veszi azokat a helyeket, amelyek a legjobb helyzetben vannak ahhoz, hogy folytassák az életet, amikor vagy ha mások összeomlanak. Ezeket a szerencsés helyeket a tanulmány szerzői Aled Jones, az angliai Cambridge-ben található Anglia Ruskin Egyetem Globális Fenntarthatósági Intézetének igazgatója és Nick King „a fennmaradó komplexitás csomópontjainak” nevezik.
A terv szerint többek között az önkormányzatoknak ezután kötelező lesz tájékoztatni az éghajlati kockázatokról a leendő lakásvásárlókat, de például a településterveknél is figyelembe kell majd venniük a várható változásokat.
Olyan súlyos időjárási események, amelyek korábban, még akár néhány évvel ezelőtt is elképzelhetetlennek tűntek, most olyan ütemben és intenzitással következnek be, amilyet még soha nem tapasztaltunk. Még 1,5 fokos felmelegedés mellett is látni fogjuk az éghajlatváltozás hatásait közösségeinkre és életmódunkra.
– mondta Shaw
Ahogy azonban írják, a terv nem ad választ az ország előtt álló egyik legfontosabb kérdésre: ha a házak, utcák vagy egész városrészek lakhatatlanná válnak az éghajlatváltozás miatt, ki fizeti majd meg az áthelyezésüket? A kérdés tisztázása egyre sürgetőbbé válik az országban, ahol minden hetedik ember (összesen mintegy 675 ezer) él árvízveszélyes területen, és további 72 065 ember olyan területen, ahol az előrejelzések szerint a tengerszint szélsőséges emelkedése várható.
A tervvel kapcsolatban több tudóst is megszólaltattak. Ők egybehangzóan üdvözölték a tervezetet, mert annak megalkotása jó irányba mutat, de azt is kiemelték, hogy egyelőre nagyon hiányos és kevés valódi kérdésre ad megfelelő választ.
