A gombák mindenhol körülvesznek minket, mégis nagyon keveset tudunk róluk. Pedig varázslatos élőlények, melyeknek komoly szerepük lehet életünk fenntarthatóbbá és egészségesebbé tételében is. A Holnapután aktuális adásában Csizmár Mihály mikológussal beszélgettünk.
Holnapután című rádiós podcastunkat vasárnaponként 20:00-tól a Petőfi Rádión követhetitek, de a teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva is meghallgathatjátok. Keressétek a Greendex podcastjait a Spotify-on, az Apple Podcaston és a többi gyűjtőoldalon!
Ma már szinte mindenki tudja, hogy a gomba se nem állat, se nem növény, mégis mindkét ország lakóihoz hasonlít egy kicsit. A gombák a növényekhez leginkább abban hasonlítanak, hogy többnyire helyhez kötötten élnek, táplálkozásuk viszont inkább az állatokéval mutat hasonlóságot: az életben maradásukhoz szükséges energiát szerves anyagokból nyerik. Ezeket leszámítva viszont tényleg meglehetősen egyedi élőlényekről beszélünk, melyekről még ma is igen keveset tudunk. Fajaik pontos száma sem ismert, vendégem szerint néhány százezertől egészen a 10 millióig terjednek a becslések adatai.
Mihály azt meséli, korábban gyakran előfordult, hogy egy-egy fajt többen is leírtak, ugyanis főként érzékszervi megfigyelésre kellett hagyatkozniuk. Jelenleg hatalmas munkát jelent a mikológusoknak, hogy „kibogozzák a szálakat”, és a géntudomány eszközeivel rendet tegyenek a gombák rendszerezésében.
Zombivá tesz, vagy meggyógyít?
Az adásban szót ejtünk a Last of Us című sorozatban látott zombicsináló gombáról. Azok számára, akik nem látták a filmet: a történet szerint az emberi civilizáció gyors és szinte teljes pusztulását egy Cordyceps nevű gombafaj okozza, mely átveszi az irányítást a fertőzöttek tudata felett, lényegében zombivá változtatva őket. Ahogy korábbi cikkünkben tisztáztuk, ez szerencsére nem fordulhat elő, az ötlet viszont nem légből kapott. Ahogy vendégem mondja, a Cordyceps nevű gombák néhány faja valóban képest hasonlókra, ám ők rovarokra specializálódtak az évmilliók folyamán. A gomba a rovarok idegrendszerébe avatkozik be különféle kémiai anyagokkal, és olyan parancsokat ad ki, melynek nyomán az áldozat a gomba szaporodásához ideális helyre mászik.
Kapcsolódó bejegyzések
Tényleg létezik a The Last of Us zombicsináló gombája? Mi sem vagyunk biztonságban?
Vajon a zombigombák valóban megtámadhatnak minket is, ahogy ezt az HBO új sorozatában, a videójáték alapján készült Last of Us című sorozatban láttuk?
Ez elsőre talán ijesztő lehet, de sok tekintetben inkább lenyűgözőnek nevezhető. Épp úgy, mint bizonyos gombák egy másik tulajdonsága. Jó néhány gombafaj gyógyhatású, különféle betegségek esetén, illetve az immunrendszerünk karbantartása érdekében is érdemes fogyasztani őket. Hogy pontosan melyik fajtákat, az az adásból kiderül!
Gombabőr dzsekimben a gombafalhoz dőlök
Ahogy a bevezetőben említettem, a gombák a fenntarthatóságban is nagy szerepet játszhatnak. Ennek egyik aspektusa a gombák étkezési hasznosítása. Ahogy Mihály elmondja, a gombák termesztése rendkívül kevés erőforrást igényel. Nincs szükségük például természetes fényre vagy épp termőföldre, és vízből is meglehetősen kevéssel beérik. Egy kiló gomba megtermelése nagyjából 15 liter vizet igényel. Ehhez képest ugyanennyi paradicsomhoz 201, rizshez 3760, marhahúshoz 15 091 liter vízre van szükség.
Ráadásul a gombák termőközegeként használt gombazsákok mezőgazdasági melléktermékekből készülnek, miután pedig letermettek, a gombák jótékony hatása nyomán tápanyagokban gazdag gombakomposztként vissza lehet juttatni a földekre.
Az igazi sci-fi viszont nem ez. A gombák általunk ismert kalapos formája valójában csak a szaporodást szolgálja, de a gomba „teste” valójában a micéliumnak nevezett fonalas, gyökérszerű szervezet. Ezt a micéliumot számos olyan területen alkalmazhatjuk, ahol eddig más alapanyagokat használtunk. Ilyen lehet a gombabőrnek nevezett anyag, amely a ruhaiparban hozhat hatalmas változásokat, hiszen idővel – és a technológia fejlődésével – az állati bőr és a műbőr helyét is átveheti.
A másik, még ennél is jelentősebb felhasználási mód a műanyagok és az építőiparban használt anyagok kiváltása. Az úgynevezett gombakompozitot lényegében bármilyen formára „növeszthetik”. Így lehet belőle lámpabúra, de akár épület is. Az anyag pozitív tulajdonságai között említhető, hogy jó hő- és hangszigetelő, valamint lángálló.
Mielőtt gombászni indulsz
Az adásban beszélünk még az otthoni gombatermesztésről. Ezzel kapcsolatban legfontosabb, hogy ha nem mi állítjuk elő a gombazsákot, próbáljuk hazai forrásból beszerezni, hiszen a fenntarthatósági előny kevésbé érvényesül, ha távoli vidékekről importált zsákokat használunk. Ahogy vendégem mondja, itthon is számos workshopot lehet találni, ahol megismerkedhetünk a gombatermesztéssel, ami remek hobbi lehet bárki számára.
Kapcsolódó bejegyzések
Gombakisokos: Így szedjünk gombát!
Gombát szednél? Így fogj hozzá a gombászáshoz! A gombagyűjtés szabályai, gombafajták és receptek, valamint a gomba tárolásának fortélyai.
Végül egy fontos tanács azoknak, akik gombászni indulnak: a gyilkos galócát minden körülmények között tanuljuk meg felismerni, és ne szedjük le. Ennek egyik jelentősége az, hogy életet mentünk, a másik pedig az, hogy elkerüljük, hogy amikor elvisszük a gombaellenőrhöz a zsákmányt közte a gyilkos galócával – és minden esetben vigyük el –, a gyilkos galóca az összes gombát megsemmisítse, amely hozzáért.
Borítókép: canva.com
A természet adta, növényi alapú élelmiszereket a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is bemutatták, és számos alternatívát ismertettek az egészségesebb ételek elkészítéséhez és fogyasztásához.
