A természet sokszor kifürkészhetetlen, de ha rájössz, hogyan működj együtt vele, óriási (pozitív) meglepetések érhetnek. Remek példa erre, hogy hogyan tápláld kerted talaját úgy, hogy még csak gondolnod se kelljen a vegyszerekre, és a locsolást is minimalizálhasd. Nézzük meg, mit tud a zöldtrágya!

Minél többet tud valaki a vegyszermentes kertekről, annál többet akar tanulni és kihozni a kertjéből. Évek óta beleesem ebbe a hibába: többet tudok, és többet is akarok, de idő híján sosem sikerült jól összehangolni a folyamatokat.

Ezért a legfontosabb, amit egy kezdő kertész tehet (aki természetesen mindenféle műtrágyát, vegyszert és permetszert kizárna a kertjéből), hogy szépen, lépésenként halad, és amint siker koronázza az egyik lépést, utána ugrik a következőre. Érdemes először a kisebb, egyszerűbb megoldások felé menni: ez pedig a vízmegtartás és a talajélet felturbózása. Mindkettőre jó megoldás, ha megismered a zöldtrágyákat, a használatukat, de főként azt, miért is nyer velük óriásit a kerted.

Kapcsolódó bejegyzések

Így trágyázz, ha bő termést szeretnél!

Bár a talaj trágyázását főként ősszel szokták végezni, most sem késő hozzálátni a veteményesek tápanyag-utánpótlásához.

Mi az a zöldtrágya?

Először is mi az a zöldtrágya? Röviden olyan nagy tömegű zöld növényt jelent, amely a talajba forgatva, majd lebomolva növeli annak tápanyagtartalmát. Célunk, hogy általa növeljük a földben a szervesanyag-tartalmat. Különösen hasznos ez kizsigerelt, szétszántott földek esetében, ugyanis a zöldtrágyázás a talajélet beindítását is elősegíti.

Maga a módszer még jóval a műtrágyák előtti korokból származik, ám mivel a műtrágyát kiszórni egyszerűbb, utóbbi megjelenésével a zöldtrágyázás szép lassan kikopott a köztudatból. Egészen mostanáig, ugyanis a vegyszermentes kertészkedést folytatók (akik szerencsére egyre többen vannak) és a talajjavítást preferáló szakemberek is egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a zöldtrágyának.

A módszer lényege tehát a zöldtrágya talajba juttatása, ám mindez tudatosan, jól megválasztott módon történik. A talajba juttatott gyomokat ugyanis nem kifejezetten nevezhetjük zöldtrágyának.

Miért jó, ha alkalmazod a módszert?

Számos alkalmas növény magját elvetheted a földedbe, hogy mikét, az általában attól függ, mire is van szüksége a talajnak. A zöldtrágya hatásai mindenesetre igen kedvezők lehetnek:

• Véd a talajerózió ellen

A zöldtrágyának használt növények gyorsan nőnek, ezáltal a talaj felső és alsó régióit is hamar a magukévá teszik. Ez kedvező lehet a szél és a víz általi erózió csökkentése szempontjából. Ám fontos, hogy a szóban forgó növényeket nem szabad összekeverni a talajtakaró növényekkel, azok ugyanis nem kerülnek majd be a talajba. A nagy esőzések idején azonban kétségtelenül hasznosak.

Kapcsolódó bejegyzések

Hasznos gyomok a kertben – Ne irtsd ki őket!

Nem biztos, hogy minden gyomtól fékevesztetten szabadulnunk kell. Bemutatunk pár hasznos gyomot.

• Javítja a talajt

A zöldtrágya talán legfontosabb tulajdonsága, hogy javítja a talajt. Míg a növekedés fázisában a talajszerkezetet javítja, később a szervesanyag-tartalomhoz járul hozzá. Ráadásul attól függően, hogy mit vetsz, más és más módon segítheted elő a szerkezet javulását. Ez az aszályos időszakokban vagy nagyon kötött talajok esetében is áldásos lehet.

• Jót tesz a vízelvezetésnek is

A mindent átszövő gyökerek lazítják a talajt, így a víz elvezetését is segítik. A csapadék gyorsabban és könnyebben tör utat magának a talajban. A pohánka, a facélia vagy a bükköny például remek segítség lehet.

• Felbolydul a talajélet

Kétségtelen, hogy a zöldtrágya által a talajélet is aktívabbá válik: a bekerült szervesanyag ugyanis növeli a talajéletet, gondoljunk csak a gilisztákra, a lebontó szervezetekre. Ráadásul a paránylények, a mikrobák is sokkal könnyebben elszaporodnak, így a talaj tápanyagtartalmában is jelentős javulást várhatsz.

• Éltető szerves anyag

A zöldtrágyanövények, különösen, ha fiatal, még nem virágzó növényekről van szó, a talajba kerülve jelentős mértékben növelik a tápanyagtartalmat. A pillangósok például a C/N-arány növekedésével a jövő veteményesének mozgatórugói lehetnek. Sőt, a tápanyag kimosódását is meggátolhatják, és megköthetik az értékes tápanyagokat.

• Gyommentes övezet

Egyes zöldtrágyanövények, mint például a mustár, remekül elnyomják a gyomokat, de ez igaz a gyorsan növő fehérherére vagy a facéliára is.

• Viszlát, kártevők, hello, biodiverzitás!

Ha vetésforgóban alkalmazod őket, jó eséllyel hosszútávra elbúcsúzhatsz egyes kártevőktől. A mustár és az olajretek például gátolja a fonálférgek fejlődését, de a cserebogárpajor sem kedveli őket. Sőt, mivel több a növény az adott területen, más, hasznos fajokat is bevonzhatnak, így növelik a kert vagy a terület biodiverzitását is.

A vetés előtt lásd a céljaid!

Mielőtt belevágnál, érdemes feltenni a kérdést: miért van szükségem zöldtrágyázásra? A fentiek fényében ez az első lépés, amely segít majd abban, hogy jól csináld.

Például célod lehet

• a nitrogén növelése a főnövények esetében,
• a gyomok elnyomása,
• a vízelvezetés javítása stb.

Érdemes egyből két célt kiválasztani: egy elsődlegest és egy másodlagost, így a zöldtrágya több síkon is segítségedre lesz majd.

Harmadik lépésként ki kell választani, milyen területre kerül majd a növény. Kötött talajba? Homokos talajba? Domboldalba? Minden talajtípus esetében bevethető valamilyen növény, ám ennek kiválasztásához ismerni kell a javítandó területet.

Az is rendkívül fontos szempont, bár erről lényegesen kevesebb szó esik, hogy milyen más növények vannak a zöldtrágyának kívánt növény környezetében. Ha ugyanis egy bizonyos főnövény kártevőire csak ráerősít a vetett mag, sokkal nagyobb kárt okozhatunk növényvédelmi szempontból, mint gondolnánk. Így mindenképp mérlegelni kell, milyen esetleges kártevőt vonzzunk majd be a kertbe a növény beültetésével. Emellett természetesen a beporzás is lényeges szempont: a facélia például vonzza a méheket, ami sok esetben több mint kívánatos, például a gyümölcsösök alá vetett facélia nagy segítség lehet ebből a szempontból.

A legjobb növények zöldtrágyázáshoz

Ha megvan a cél, és azt is tudod, pontosan hova kell telepítened a zöldtrágyának valót, még mindig van egy fontos szempont: mégis mit ültess? Sok lehetőséged van, mindegyik más célt szolgál. A teljesség igénye nélkül az alábbiak a legnépszerűbbek:

Mustár és pohánka

A hajdina vagy más néven pohánka és a mustár előkelő helyen szerepel a listán. Rendkívül gyorsan nőnek, akár egy hónap is elég ahhoz, hogy hasznosítsd a zöldtömeget. Meggátolják a férgek szaporodását, elnyomják a gyomokat, remekül hasznosíthatók zöldtrágyaként.

Mindkettőt május és augusztus között érdemes vetni, nem bírják a fagyokat.

Olajretek

A burgonya jó barátja, csökkenti a burgonyavírus okozta rozsdafoltosodást. Emellett a fonálférgeket is kordában tartja, és remek szervesanyagpótló. Nagy méretű gyökérzete lazítja a talajt, így igen kedvező életfeltételeket biztosít a mikroorganizmusoknak.

Pillangósvirágúak

A bíborhere, a bükköny, a csillagfürt vagy akár a szójabab, a borsó vagy a bab remek nitrogénmegkötők, ez a pillangósvirágúak szuperereje. Egész ősszel vethetők, jól bírják a telet, még virágzás előtt, kora tavasszal a talajba juttathatók, hogy mire veteményeznél, remek tápanyag-utánpótlást nyújtsanak a talajnak. Az agyagos talajnak is jót tesznek, javítják a minőségét.

Facélia, más néven mézontófű

Nemcsak jó zöldtrágya, de szép és rovarcsalogató is. Nyár végéig érdemes elvetni, ha szeretnél egy lazább, tápanyagdúsabb talajt. Gyökerei mélyre nyúlnak és nagy zöldtömeget képeznek, így a növény gyomelnyomó képessége is kiemelkedő. Sőt, ha levágod, még mulcsként is remekül funkcionál.

Rozs

Gyökérzöldségek vetése előtt remekül fellazítja a talajt, mulcsként és zöldtrágyaként is jó megoldás. Ráadásul jól bírja a telet.

Bíborhere

Tavasztól őszig vethető, magában hordozza a pillangósvirágúak összes pozitív tulajdonságát. Ráadásul szemet gyönyörködtető látványt nyújt.

Spenót

A legjobb ehető zöldtrágya. Gyorsan nő, és zöldtrágyaként is remekül funkcionál: gondolj csak bele, ami a szervezetednek jót tesz, miért ne lenne üdvös a talaj számára is?

Így ültesd el a növényeket!

Érdemes néhány lépést betartani, ha megjött a kedved a zöldtrágyázáshoz. Most még éppen időben vagy ahhoz, hogy a jövő évet egy sokkal gazdagabb talajjal kezdhesd!

1. Tisztítsd ki a beültetni kívánt területet! Ha gyomos, akkor is érdemes némi takarítást végezni, de a letermett veteményt is ki kell tisztítani a területről.
2. Ha kisebb magvú növényt választottál, hasonlóképp vess, mint amikor gyepet alakítasz ki. A talajon egyenletesen oszlasd el a magokat! Nagyobb magok esetében lyukakba érdemes ültetni. Amíg meg nem vetik a lábukat a magok, eső híján érdemes locsolni.
3. A nem fagytűrő növényeket még a hideg beállta előtt forgasd bele a talajba, akár még lótrágyát is tehetsz rájuk.
4. Fagytűrő növények esetében elegendő a zöldségek vetése előtt 1–2 hónappal a talajba juttatni a zöldtrágyát.
5. Fontos, hogy virágzás után azonnal vágd le a növényeket, mert könnyen elszórják magjaikat, és ebben az esetben áteshetsz a ló túlsó oldalára.
6. Ha új veteményest szeretnél, a zöldtrágya remek megoldás: ez akkor is igaz, ha nem ismered az új területet, de hadba fognád. A zöldtrágyázás remek tápanyagnövelő.
7. A zöldtrágyázásra szánt növényt egyszerre is vetheted ehető növényekkel: a magasabbra növő zöldségek alá bátran vethetsz alacsonyabb zöldtrágyanövényt.

A zöldtrágyázás tehát több mint áldásos hatású, érdemes mielőbb elkezdeni és akár évről évre megismételni, hogy egy jól termő, élettel teli talajt kapj.