Vegyes mérleggel zárt az EU a klímavédelmi küzdelemben 2020-ban.
A 2019-es 3,7 %-os esést követően az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása az idei évben is csökkent a koronavírus-járványnak köszönhetően.
Az EU-nak az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal kell mérsékelnie ÜHG-kibocsátását 2020-ig, és miután az érték már 2019 végére 24 százalékkal csökkent, továbbá a covid-19 hatását is figyelembe véve könnyedén teljesül a cél.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentése szerint az eredmény rávilágít az EU-szerte bevezetett klímapolitikai intézkedések hatékonyságára, de arra is, hogy egyértelműen lehetséges a jelenleginél jóval ambiciózusabb 2030-as célok elérése is, utat nyitva a 2050-es klímasemlegességi cél teljesítéséhez is.
Karbonemisszió: Van még hova fejlődni
Az EU27 karbonemissziója 30 százalék körüli mértékben csökkenhet 2030-ig (az 1990-es szinthez képest), ám a tagországok egyes Nemzeti Energia- és Klímaterveiben rögzített további tervekkel a teljesülés mértéke körülbelül 41 százalékra lesz emelhető. Ez azonban még mindig jelentősen elmarad az 55 százalékos mértékű kibocsátáscsökkentést előirányzó új, 2030-as közös céltól.
Teljesül a 2020-ra megahtározott 20%-os megújuló energia arány cél.
A jelentés szerint az EU 27 tagállamában tavaly felhasznált energia 19,4 százaléka olyan megújuló forrásokból származott, mint a víz-, a nap- és a szélenergia vagy a biomassza.
Energiahatákonyság
A „20-20-20″ célok közül az energiahatékonyság 20%-os növelése 2020-ban sikertelenül zárult. Az EEA jelentése szerint az energiafogyasztás mérséklését csökkentő erőfeszítések nem elegendőek, és várhatóan mindössze kilenc tagállam teljesíti az erre vonatkozó saját célját.
Hogyan tovább?
A koronavírus-járvány hatására a 2020-as célok teljesíthetősége összességében könnyebbé vált a jelentés szerint, miután az ezzel összefüggésben fellépett gazdasági visszaesés nagyban visszafogta az energiafogyasztást és az üvegházgáz-kibocsátást, különösen a szállítási szektorban.
Hosszútávon azonban ez még kevés lesz.
az Unió jelenlegi kibocsátáscsökkentési pályája globális szintre kivetítve az évszázad végére a Föld felszíni átlaghőmérsékletének 2 és 3 Celsius-fokos emelkedését eredményezné, míg a Klímaegyezmény fő célja az, hogy 2100-ra ez legfeljebb 1,5 fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet.
A környezetvédelmi civil szervezetek által összeállított klímaváltozási teljesítmény index (Climate Change Performance Index – CCPI) alapján az uniós tagországok közül eddig a skandináv államok tették a legtöbbet kibocsátásuk csökkentése érdekében, míg a lista utolsó két helyét Magyarország és Szlovénia foglalja el. Ezzel nagyrészt összhangban az Európai Bizottság említett jelentése szerint a magyar gazdaság karbonintenzitása – vagyis egységnyi GDP előállításához kapcsolódó ÜHG-kibocsátása – a 27 tagú közösségen belül a hetedik legnagyobb.
Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!
A kitűzött célok megvalósításához elengedhetetlen, hogy a magyar kormány által készített és az EU felé benyújtott stratégiákat betartsuk, még a jövőben várhatóan komolyodó elvárások és vállalások mentén is.
(portfolio.hu)
(kép: Renew Europe)
