A Biden-kormányzat tavaly elkötelezte magát amellett, hogy 2030-ra megfelezi az Egyesült Államok üvegházhatású gázkibocsátását, azonban a Wired cikke alapján úgy tűnik, hogy a politikai akarat nem áll teljes mellszélességgel az elhatározás mögött. Pedig a megújuló energiaforrások mára kellően olcsók ahhoz, hogy gazdaságos alternatívát jelenthessenek a fosszilis erőműveknek, az közlekedés elektrifikációja pedig ugyancsak nagy lépést jelenthetne.

A Science című tudományos folyóiratban most megjelent tanulmány olyan forgatókönyveket vázolt, melyek lehetővé tennék, hogy 2030-ra valóban a felére csökkenjen az ország kibocsátása. A cél több úton is elérhető, ahogy pedig Nikit Abhyankar, a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium energiagazdasági szakértője mondja, „a kibocsátás 50%-os csökkentése technikailag megvalósítható, gazdaságilag életképes, és hatalmas további előnyökkel jár”.

Ennek ellenére, leginkább a politikai akarat hiánya miatt az ügy csak lassan halad előre, és jelenleg erősen kétséges, hogy a nyolc év múlva esedékes céldátumra teljesüljenek a vállalások. Pedig a kutatók szerint a szükséges változtatások abszolút előnyökkel járnának. Abhyankar szerint a költségek nem lennének nagyon magasak, sőt egyes tanulmányok szerint akár jelentős megtakarítást érhetnének el a fogyasztók. Remek példa erre a napelemek esete, melynek felszerelése ugyan költséges – különösen jelentős adókedvezmények nélkül – azonban hosszútávon a mérleg mindenképp a pozitív irányba billen el úgy pénzügyileg mint a kibocsátás szempontjából.

Kapcsolódó bejegyzések

Ambiciózus amerikai tervek a klímavédelemben

Ha a képviselőház elő terjesztett törvényjavaslatot elfogadják, akkor az Egyesült Államok felzárkózhat kibocsátási törekvéseiben az Európai Unió mellé.

A jelenleg a kongresszusi többséget és a Fehér Házat birtokló demokraták egyelőre csak nehezen tudtak érdemi éghajlatvédelmi jogszabályokat elfogadni, pedig a fenntarthatóbb megoldások elterjedéséhez elsősorban szakpolitikai változásokra lenne szükség. Persze kár lenne egyedül a politikát okolni, más tényezők is hátráltatják a változásokat. Ilyen például az, hogy a nap- és szélerőművek, valamint az energiatakarékos otthoni technológiák, például a hőszivattyúk telepítéséhez és karbantartásához szükséges szakképzett munkaerő sokszor hiányzik.

Mark Paul, a floridai New College környezetgazdásza szerint egyre több beruházásra lenne szükség a szakiskolákban. Mint mondja, az új technológiák bevezetése „egy nagyon komoly gazdasági lehetőséget jelent a nehéz helyzetben lévő amerikai munkásosztály újjáélesztésére.” Azt is hozzáteszi, ehhez csak arra van szükség, hogy a politika a „megfelelő irányba terelje a hajót, és biztosítsa, hogy ez az átmenet a lehető leggyorsabban megtörténjen.”