A szigetország gazdaságát egyre nagyobb kihívások elé állítják a klímaváltozás hatásai, közben pedig a klímacélok teljesítésétől is igen távol vannak.
A Japánban hagyományos élelmiszernek számító rizs termésátlagai csökkenőben vannak, míg a termés minősége is sokszor gyengébb a megszokottnál, amelynek fő oka, az egyre gyakoribb hőhullámok megjelenése. Az előrejelzések szerint az ország nagy részén akár 30%-kal is visszaeshet a rizstermesztés a következő 50 évben. Más termények esetében is problémát jelent a szélsőségessé váló klíma és az egyre gyakoribb tájfunok, sőt a tengeri ökoszisztéma átalakulásával a halászat is hamarosan nehéz helyzetbe kerülhet.
Persze nem csak a mezőgazdaság szenvedi meg a klímaváltozást, melynek hatásai közül talán a tájfunok számának és erősségének megemelkedése a legdrámaibb, ami kiegészül a csapadék mennyiségének extrém megemelkedésével is. A tájfunok idején a sűrűn lakott országban akár százezrek evakuálására is szükség van, a Hagibisz nevű 2019-es vihar idején pedig több mint egymillió embert telepítettek ki átmenetileg.
„Úgy tűnik, hogy azok a tájfunok, amelyeknek 100 évente csak egyszer érhetnének földet, most évente feltűnnek Japánban.”
-mondja Soma Kondo, a Climate Youth Japan szóvivője.
A szigetországot hosszú távon a tengerszint emelkedése is érinteni fogja. A Természetvédelmi Világalap becslése szerint az ennek kivédéséhez szükséges infrastrukturális beruházások költsége akár a 12 milliárd dollár is lehet. Ez pedig csupán az 1 méteres vízszintemelkedés esetére elegendő megoldás.
Bár Josihide Szuga, az ország miniszterelnöke tavaly bejelentette, hogy a Japán 2050-re klímasemleges lesz, a cél eléréséhez még számos tennivaló van. Már csak azért is, mert az 1992-es kiotói jegyzőkönyv nyomán az ország az atomenergiára alapozta energiaellátását, azonban a fukushimai katasztrófa után országszerte leállították a reaktorokat, amelyeket fosszilis erőművekkel helyettesítettek, így növelve az ország kibocsátását.