Kis termet, karcsú és nyúlánk test, valamint merész természet jellemzi ezeket az ügyes kis ragadozókat. A menyétet valószínűleg senkinek sem kell bemutatni, azonban a hölgymenyét, bizony, nem ennek a nőstény változata.

Utóbbi ugyanis nem más, mint a hermelin (Mustela erminea), amely szintén a menyétfélék családjába tartozó faj. Testhossza (farok nélkül) 19–35 centiméter, a hímek azonban jóval nagyobbak a nőstényeknél.

Méretkülönbségükből adódóan a hímek és a nőstények táplálkozása is eltér. A karcsú nőstények ugyanis könnyedén beférnek a mezei pockok szűk járataiba is, a hímek azonban a nagyobb pézsmapockokra, kósza pockokra és patkányokra vadásznak leginkább. Nem ritka az sem, hogy az üregi vagy akár a náluk jóval nagyobb mezei nyulakat is elejtik.

A hermelin Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában a tundrákon és a mérsékelt égövi erdőkben él, hazánkban is honos, azonban az ember lakta településeket elkerüli, így ritkán látható. Kedveli a táplálékforrásban gazdag vizes élőhelyeket, kiváló úszó lévén pedig zsákmányát akár a vízben is követni tudja.

Kapcsolódó bejegyzések

Az irtó cuki hermelin lett az év emlőse

A hermelint választotta 2021-ben az év emlősének a Vadonleső program, amelyet az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.

Színváltós a bundája

A hermelin szőrzete nyáron vörösesbarna, torka, mellkasa, hasa és mellső lábainak belső fele pedig hófehér. Ez alapján könnyen össze is téveszthetnénk a menyéttel, azonban fontos különbség köztük, hogy a hermelinnek a farka vége mindig fekete.

Az évszakok változásával azonban a hermelin kültakarója is változik. A nyári erdőben jól álcázó barnás bundáját télen fehérre cseréli – kivéve a fekete farokvéget –, amely a hóban nyújt számára tökéletes rejtőszínt. Ennek köszönhetően észrevétlen maradhat zsákmányolás közben is, valamint a rá leselkedő ragadozók számára is. Érdekesség, hogy a délebbre élő példányok – tehát ott, ahol nem jellemző a hótakaró – nem váltanak szőrszínt, míg az északon élő egyedek igen, de előfordul részleges átszíneződés is.

A hermelin tömött téli hófehér bundája, rajta a fekete folttal rendkívül értékes volt a középkorban, királyi palástok készültek belőle. Különlegességét bizonyítja, hogy III. Edward angol király rendelete szerint kizárólag a királyi család tagjai viselhették ezt a prémet. Jelenleg a faj az IUCN Vörös Listáján a „mérsékelten fenyegetett” kategóriába tartozik, hazánkban pedig védett, természetvédelmi értéke 50.000 forint.

A menyét vagy eurázsiai menyét (Mustela nivalis) – nevéhez hűen – szintén a menyétfélék családjába tartozó faj. Az északi féltekén Írországot és néhány kisebb szigetet kivéve 3000 méter magasságig mindenhol megtalálható. A hermelinnél valamivel kisebb, testének hossza 15–26 centiméter, a hímek hosszban ugyan nem annyira, ám súlyban jelentősen nagyobbak a nőstényeknél. A menyét megjelenése igen hasonló a hermelinéhez, az ő farkának a vége azonban nem fekete.

Az ember környezetében is gyakran találkozni menyéttel, és bár az egérfélék és a pockok elleni védekezés miatt hasznos a jelenléte, a tyúkudvarba beszabadulva jelentős károkat tud okozni.

Tápláléka elsősorban egérfélékből áll, azonban patkányokat, madarakat, üregi nyulakat és tojást is szívesen eszik. Karcsú teste lehetővé teszi, hogy a pocokjáratokba beférjen, így előszeretettel fogyasztja a mezőgazdaságban is jelentős károkat okozó, időszakosan óriási mértékben elszaporodni képes rágcsálót. Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 25.000 forint.

Kiemelt kép: Canva