A gyümölcsevő piranha Dél-Amerikában őshonos, az Amazonas és az Orinoco folyók medencéiben fordul elő, azonban most hazánkban is fogtak egyet.
A gyümölcsevő piranhát Magyarországon elsőként 1991-ben, a paksi atomerőmű csatornájában észlelték, majd 2016 júliusában az Abaújkért és Gibártot összekötő műút mellett elhelyezkedő bányatóból került elő újabb egyede.
2024. július 5-én Csonó Tibor közzétett egy fényképet, amelyen a Szolnok térségében elhelyezkedő Alcsi Holt-Tiszából kifogott egyedet tartja a kezében – írta a Sokszínű Vidék a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása alapján.
Az egyed a fogás után nem került vissza a Holt-Tiszába, de nem is állt rendelkezésre, így a kép alapján lehetett csupán beazonosítani, a legfőbb külső határozójegyei alapján. Az oldalvonal mentén 104 pikkely számolható, az oldal fölött 34, míg alatta 27. Az első hátúszón megszámolható úszósugarak száma 14, a farok alattin 25, a mellúszón pedig 14. A külső morfológiai bélyegek alapján a halfajt végül pirapitingának (Piaractus brachipomus) azonosította Sólyom Norbert biológus, aki kiemelte, hogy ennek a halnak a hazai vizekben történő megtelepedésére a szakirodalmi adatok alapján nem kell számítani, ugyanis a pirapitinga 13 Celsius-fokos vízhőmérséklet alatt elpusztul.
Sokkal nagyobb kockázatot jelent egy esetleg a hazai vizekben eddig ismeretlen, trópusi halbetegség elterjesztése, amely az adott víztér őshonos halállományára veszélyes lehet. Fontos tehát, hogy amennyiben az akvaristák díszhalaikat megunják, vagy anyagi okok miatt nem tudják tovább megtartani őket, semmiképpen se a természetes vizekbe engedjék azokat szabadon, hanem próbálják meg értékesíteni, esetleg eladományozni a halakat!
Forrás: Sokszínű Vidék
Kiemelt kép: Canva