Érdemes lenne nagyobb erőfeszítéseket tenni Magyarországon is annak érdekében, hogy a magyar gazdák megismerjék az új technológiák előnyeit – vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Áder János.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint az új technológiákra történő átállás a hazai mezőgazdaságban csak fokozatosan tud megvalósulni, de az első fecskék sikerei már láthatóak, a másképp gazdálkodók már többen is bizonyítottak, sikeresek a termékeik a piacon. Azt is hangsúlyozta a volt köztársasági elnök, hogy hosszú távon nem engedhetjük meg magunknak ezt a mértékű élelmiszerpazarlást.
Kapcsolódó bejegyzések
Kék Bolygó podcast: A talajmegújító „csodabogár”
Berend Ferenc agrármérnök, a Somogyi Kószáló Farm tulajdonosa több mint tíz éve alkalmazza a no-till technológiát.
Az Agrárszektor 2024 konferencián készült beszélgetésen, ahol a volt államfő előadásában arra fókuszált, hogy milyen új helyzetre kell készülnünk az élet számos területén a klímaváltozás hatása miatt, a gazdák szerepéről ekképpen vélekedett:
„A klímaváltozás több szempontból is komoly kihívást jelent a mezőgazdaság számára és ez nemcsak Magyarországon van így, hanem a világ számos pontján. Egyrészt a magasabb hőmérséklet és a gyakoribb hőhullámok megnehezítik a szabadban való munkavégzést. De a hőségriadós napokat a növények sem szeretik. Másrészt a hidrológiai ciklus felgyorsulása miatt szélsőségesebbé válik a csapadékeloszlás – ritkábban, de akkor nagy mennyiségben érkezik az eső.
A hirtelen nagy mennyiségű csapadék talajeróziót okoz, míg az aszályos időszakokban a szél viszi el a kiszáradt talaj felső rétegét. Emellett csökken a talajvízszint, így sem felülről, sem alulról nem jut elegendő vízhez a növény. A téli aszály korábban ismeretlen volt. Ma már nem az.”
A Kárpát-medencében a klímaváltozás hatásai hamarabb és súlyosabban jelentkeznek, mint Európa más részein. Ez az a helyzet, amihez a gazdáknak alkalmazkodniuk kell.
Kapcsolódó bejegyzések
Áder János: jelenleg a hatodik kihalási hullám zajlik
A mostani kihalási hullám kiváltói legnagyobb mértékben az emberek, az üteme pedig sokkal gyorsabb, mint bármikor korábban.
Áder János arról is beszélt, hogy vannak olyan folyamatok, s olyan területek, ahol lehetőség nyílik a változtatásra.
„Szerintem itt az alkalmazkodási képességen van a hangsúly. Azt látni kell, hogy az öntözés növelése csak korlátozottan, a területek mintegy 10 százalékán lehetséges Magyarországon. Egyéb megoldás lehet a szárazságtűrőbb növényfajták nemesítése és termesztése, a növénykultúra megváltoztatása (pl. kukorica helyett köles), a talajművelési technológia módosítása a talaj kímélése érdekében, valamint olyan természetes anyagok alkalmazása, amelyek javítják a talaj biológiai minőségét és segítik a növények túlélését extrém időjárási körülmények között.”
A volt államfő kiemelte: „Jó hír, hogy Martonvásáron van egy kutatóintézetünk, ami szárazságtűrő fajták nemesítésével foglalkozik. Tápiószelén pedig egy génbankunk, ami segítheti a gazdákat az új helyzethez való alkalmazkodásban.”
Az interjú teljes terjedelmében a Portfilon olvasható.
Fotó: MTI