
A Max Planck Anyagcserekutató Intézet szakemberei vizsgálataikkal kimutatták, hogy a „desszertgyomor” az agyunkban található.
A National Geographic publikációja szerint, mind az egerekben, mind az emberekben a béta-endorfin segítségével már a puszta látvány aktiválja azt az idegi útvonalat, amely a „desszertgyomorhoz” vezet. Ennek az az evolúciós oka, hogy a cukor gyors energiát nyújt. Ha pedig gátolják ezt az idegi útvonalat, az akár új elhízás elleni terápiát is jelenthet.
A kutatók elsőként egerek cukorra válaszul adott idegi reakcióit vizsgálták, amelyből kiderült, hogy pontosan úgy, ahogy mi is, jóllakottan is esznek édességet. Az agyuk vizsgálata feltárta, hogy a POMC nevű idegsejtek rögtön aktiválódtak, amint cukorhoz jutottak, és az idegsejtek aktivitása megnövelte az étvágyukat. Amikor a jóllakott egér cukrot fogyaszt, ezek az idegsejtek nemcsak olyan molekulákat bocsátanak ki, amelyek a jóllakottságot jelzik, hanem béta-endorfint is.
Az endorfinok a szervezet által előállított, opioid-jellegű jelzőmolekulák, melynek hatása is hasonlít a kívülről bevitt ópiumszármazékokéhoz, ám rengeteg élettani és idegi folyamatban van kulcsszerepük. Bár alig 50 éve fedezték fel őket, ma már jól tudjuk, mennyire fontosak.
A béta-endorfin az egerekben más idegsejtekhez kapcsolódva a jutalomérzetért felelős kapcsolót is megnyomta, így ennek hatására tovább ettek a rágcsálók. A vizsgálatokból az is kiderült, hogy csak akkor kapcsolt be ez az idegi útvonal, ha cukrot kaptak az egerek, de például normál étel vagy zsíros falatok esetében már nem.
A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy az egerekben már az édesség elfogyasztása előtt, amint érzékelték a cukrot, aktiválódtak ezek az idegsejtek, a cukor elfogyasztásával pedig csak még inkább fokozódott az aktivitás. Az útvonal blokkolásával elérték a kutatók, hogy az egér visszautasítsa a cukrot – azonban kizárólag abban az esetben, ha egyébként már jóllakott. Éhes egerekben mit sem ért a béta-endorfin blokkolása.
A kutatók emberekkel is végeztek hasonló vizsgálatokat, melyek során az agyi aktivitást mérték, miközben az önkéntesek egy szívószálon cukoroldatot fogyasztottak. Az embernél pontosan ugyanaz az agyi régió aktiválódott ennek hatására, mint az egereknél, és az esetünkben is sok opiát-receptor található a jóllakottságot jelző központ közelében. Ennek evolúciós szempontból van jelentősége, hiszen így a ritkán hozzáférhető cukorból bármikor képes lehet egy állat és természetesen az ember is fogyasztani.
Fotó: Canva